Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
OKLEVÉLKIVONATOK
687. 1449. április 30. (in vig. Phil. et Jac.) Herepe-i Márk (e) erdélyi alvajda és Sarpatak-on lakó Greb Antal fia: Miklós mindkét Miklós nevü fia, egykor Feyereghaz-i nemesek (alias nobiles de Feyereghaz) tiltakoznak amiatt, hogy Feyereghaz és Hamuspatak nevű (Fehér vm) ősi birtokukat néhai Salamon fia: idősebb Mihály (m), volt székely ispán, Zsigmond királytól, mint magvaszakadt ember jószágát és egyéb jogcímen is, alperesek részéről felmutattak az erdélyi káptalanban ugyanazon évben és napon kelt két privilégiumot, melyek egymással teljesen megegyezően így írják le Thordalaka határát: A flumine Aranyas usque ad metas Siculorum sedis Aranyas extenderetur et iterum veniret ad ipsum fluvium Aranyas circa unum antiquum meatum cuiusdam aque Fyzegpathaka nominate. Deinde ascendendo in portu dicti fluvii Aranyas veniret ad quendam locum in ipso portu, qui diceretur Walahrew et ibi pertransiret ipsum fluvium Aranyas, de metis ad metas prout contineretur in ipsis duabus litteris reambulatoriis, semper infra magnum montem transeundo et finiretur in uno angulo insule ipsius fluvii Aranyas. Ezt követően Farnas-i Benedek az előbbiekkel egyidőben, ugyanazok tanúbizonysága mellett kelt, egyébként azonos szövegezésű harmadik privilégiumát mutatta fel az erdélyi káptalannak, mely a birtokcsere idején, néhai Gerend-i Miklós és néhai Vrkund fia: János bevallása alapján, Thordalaka határát így írja le: Inciperetur ascendendo versus occidentem et finiretur ad portum predicti fluvii Aranyas versus orientem, ubi scilicet prenotate littere priores metas ipsius predii distinguere incepissent. Et quod cursus earundem metarum pertransiret predictum fluvium Aranyas versus plagam orientalem et ascenderet ad magnum montem, et in cacumine ipsius montis iret versus plagam australem et inde reflecteretur iterum ad fluvium Aranyas versus occidentem circa predictum antiquum meatum fluvii Fyzegpathaka et sic, unde incepisset, ibidem terminaretur. Gerend-i Mihály ezt az utóbbi oklevelet azzal az indokolással nyilvánította érvénytelennek, hogy nekik nincsen belőle, a másik kettőhöz hasonlóan; példányuk, és szövege a káptalan regisztrumában (in registro seu conservatorio) sem található meg. Ezért kívánta, hogy Farnas-i Benedek esküdjék meg a harma,dik oklevélben leírt határra. Benedek viszont kijelentette, hogy az első határleírás alapján az alperesek a vitás föld nagy részét maguknak foglalják el, és ezért kész a korábbi cserétől visszalépni. A határra azonban nem esküszik, minthogy okleveles bizonyítékot mutatott fel arról (quia ipse super reambulationibus et erectionibus metarum predicti predii Thordalaka litteras haberet efficaces, iuramentum prestare non teneretur). Végül kérte, hogy a döntőbírák az egész ügyet, a felmutatott oklevelek szövegével együtt, végleges határozat hozatala végett augusztus l-re (ad oct. Jacobi) terjesszék fel az ország bárói elé. — Lecta. DL 36391. p. 81—83, nr. 2.— Az előzményekre: DL 28251.
