Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
tartozékain mindig az apát, illetve bírája vagy officiálisa ítélkezett minden felmerült ügyben, mert az apátság népei Kolozsváréval azonos kiváltságokat élveznek. 67 Ugyanezt 1356-ban András vajda is megerősítette. 68 János apátnak tulajdonítható a konventi hiteleshely kiépítése, az apátok nevében folytatott eddigi rendszertelen és kezdetleges oklevelezés megszervezése. 1339. szeptember 19-én I. Károly király oklevélben intézkedett a konvent pecsétjével kapcsolatosan. Erről a konventi levéltár 1427. évi jegyzékéből tudunk, de maga az oklevél nem maradt fenn. 69 Feltételezhető, hogy az apátság ekkor kapott a királytól közhitelű pecsétet hiteleshelyi működéséhez. Ettől fogva valóban rendszeressé vált a konvent írásos tevékenysége, és gyors ütemben növekedett az általa kibocsátott oklevelek száma. Feltűnő, hogy a külső formák tekintetében nem észlelhető kísérletezés, fokozatos fejlődés, hanem mindjárt az első kiadványok kialakítása magas színvonalú, szerkezetük megállapodott, nincs bennük semmi ingadozás, bizonytalankodás. Világosan látszik, hogy egyszeriben, készen ültették át a régebbi hiteleshelyeknél kialakult gyakorlatot. A hiteleshely tényleges megszervezése feltehetően a konvent világi nótáriusának, Mihály magisternek tulajdonítható. Nevével itt első ízben 1340. május 3-án találkozunk hiteleshelyi kiküldetésben. 70 Személye talán azzal a Mihály magisterrel azonosítható, aki 1340 őszén már pécsi nótáriusként tiltakozik amiatt, hogy míg ő tudása gyarapítása végett külföldön tanult, rokonai, az előkelő Gerendiek, nővéreitől elfoglalták Egerbegy, Tetreh, Tordalaka és Cheked nevű Torda vármegyei birtokait. 71 Néhány évvel később, 1346/47-ben, az erdélyi káptalan jegyzőjeként szerepel bizonyos Mihály magister klerikus, aki szintén birtokos nemes. 72 Lehetséges, hogy ő is a konvent egykori jegyzőjével azonos személy. János apát életének kolozsmonostori tisztsége előtti és utáni szakasza egyaránt tisztázatlan. Csak feltételezzük, hogy már apátságát megelőzően kapcsolatban állott a királyi kápolnával, és a királyné ezért fogadta őt káplánjává. Az viszont meglehetős bizonyossággal állítható, hogy ettől fogva János apát inkább a királyi udvarban tartózkodott, semmint Kolozsmonostoron. Másként 1341-től kezdve nem a perjel vagy őrszerzetes (custos) intézkedett volna a monostor ügyes-bajos hivatalos dolgaiban. 73 Bár az előttünk ismeretes adatok Jánost 1343. május 19-én említik utoljára apátként, valószínű, hogy 1345/46-ig továbbra is ő viselte ezt a tisztséget. 74 07 Ub I. 526. — KvOkl I. 43-^4. 68 KmLt 25. sz. (DF 275175.) 69 KmJkv 24. sz. 70 ENMLt Törzsgyüjt. — EMOkl 67. sz. 71 ... pro acquirendis et augmentandis suis scientiis ad partes se recepisse alienas ... DL 30108. 72 DL 29140, 29141,30111. 73 DIR, C, veacul XIV, vol. IV. 584. — KmLt 12, 14. sz. (DF 275166, 275168.) — DL 28726, 28901. —CD IX/1.66—67. 74 CD IX/1. 187.
