Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
OKLEVÉLKIVONATOK
Zwthor-i Thamasi (dictus) László és Kezeplak-i Péter kölcsönösen ügyvédül vallják egymást és Kezeplak-i Miklós deákot, Keemer-i Tamást és Dávidot, Iklod-i Bekefi (dictus) Mártont, Iklod-i Jánost, Iklod-i Mátyás deákot, Zwthor-i Szabó (sartorem) Mátyást, Kezeplak-i Sos Pétert, Kezeplak-i Lőrincet, Zenthpal-on lakó Lászlót és Jánost. DL 36390. p. 87, nr. 2. 379. [1441. november 29. után] Gezthrag-i Albert, Chaba-i Pál, Zwchak-i Mátyás, Gyrolthy Imre ügyvédjéül vallja Bertalant és Lowaz (dictus) Benedeket, az apátság familiárisait, Apathyda-n lakó Soldos (dictos) Jánost és Pétert. DL 36390. p. 88, nr. 1. 380. [1441. november 29. után] Swk-i Benedek, mint Haranglab-i Gál fia: Zsigmond gyámja, a néhai Haranglab-i Gál és György Harangláb, Galfalwa, Thelek, Bozyas, Sáros és Desfalwa (Kykelle vm) birtokbeli részei körüli jogvitát illetően úgy állapodott meg Gerewmonostra-i Kernen (dictus) Istvánnal, aki feleségét: Haranglab-i néhai György leányát: Ilonát és ennek hajadon testvérét: Orsolyát képviseli, hogy közmegegyezéssel hat-hat nemes bírót választanak, akik a következő január 2-án (II. die Circumcis.) Colosmonostra-n összegyűlve eldöntik, egészben vagy részben illetik-e a fenti birtokok a fiú-, illetve leányágat. Minthogy a bírák közül Kend-i Balad fia: Tamás nem hiányozhat, ha ő addig nem érkeznék vissza a nemesek részéről a királyhoz küldött követségből (si nuntii nobilium erga regiam maiestatem deputati, de quorum numero Thomas filius Balad de Kend unus esset electus), az alvajdák levelével halasszák a döntőbíróságot a követek visszatértétől számított tizenötödik napra. A döntőbíróságtól visszalépő fél 20 márka ezüstöt fizessen ellenfelének és hármat a bíráknak. A döntőbíróság ítélete ellen a felek csak a király személyéhez, illetve a királyi udvarba fellebbezhetnek (nisi ad deliberationem regié maiestatis prelatorumque et baronum regni in curiam regiam). DL 36390. p. 88—89, nr. 2.