Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG

temető foglalta el, amelynek sírjai — Salamon (1063—1074) és I. László pénzeivel keltezhetően — a XI. század második feléből származnak, XII. századra tehető lakókunyhók pedig egyáltalában nem kerültek elő.

9 A monostorból, illetve templomából eddig feltárt építészeti maradványok egyelőre elégtelenek pontosabb időrendi megállapításokhoz, az egymást követő építési szakaszok szétválasztásához. Az ásatok csupán annyit szögeznek le, hogy a bencések legkorábbi kőépületei a XI. század második feléből származtathatók.

10 Szerintük I. László a pogány besenyők és kunok felett aratott győzelmei emlékére és a katolikus hittérítés céljaira telepítette a bencés szerzeteseket az egykori királyi földvárba; az apátság tehát 1077 és 1095 között keletkezett.

11 László azonban, mint herceg, 1063-tól kezdve kormányozta Erdélyt, és ettől fogva lehet vele mint alapítóval számolnunk.

12 Lászlónak a Benedek-rend iránti rokonszenvéről tanúskodik, hogy a bihari Szentjobbon (1095) és Somogyváron (1091) szintén létesített monostort e szerzetesrend számára. Tekintetbe kell azt is venni, hogy a Kolozsmonostorhoz hasonlóan királyi alapítású 13 bencés rendház közül bizonyíthatóan kilencet, a hagyományok szerint pedig még kettőt a XI. század vége előtt létesítettek, és ezután csupán egyetlen királyi monostor, a Visegrád melletti Szent András-monostor keletkezett a XIII. század elején.

13 A Benedek-rendi szerzetesek ugyanis a keresztény hitre térítésben játszottak fontos szerepet, és igazi virágkoruk a magyar kereszténység első századaira esik. A kolozsmonostori apátságnak is a térítés lehetett az első feladata. Mindent összefoglalva, a kutatások mai állásánál is kijelenthető, hogy a régészet, az egyháztörténet és a középkori hagyomány egyértelműen XI. századi eredetűnek mutatja Kolozsmonostor apátságát. Alapítójának legtöbb valószínűséggel I. László király tekinthető, noha az sem elképzelhetetlen, hogy már ő is korábbi kezdeményezéseket vitt jó véghez. Jóllehet a monostort ért pusztítások következtében az apátság első három évszázadára vonatkozóan az 1339 előtti időből csak hírmondónak maradt néhány hiteles írásos adat, a magyar bencés rend életét meghatározó közös mozzanatok ismeretében, párhuzamok segítségével ez a homályos időszak is jellemezhető. A Benedek-rend többi apátságának bőséges adatokból ismeretes története ugyanis pontosan azokat a fő kérdéseket és meghatározó folyamatokat világítja meg, amelyeket töredékes helyi információk Kolozsmonostor esetében csak sejtetnek. Az egyes monostorok országos szervezetben (congregatio) való összefogására és közös tanácskozások, káptalanok tartására irányuló törekvések legalábbis a XIII. századtól kezdődően szilárd alapot jelentenek arra vonatG IAMBOR—MATEI: i.m. 608. 10 Uo. 606—608. 11 Uo. 608—609. 12 KARÁCSONYI JÁNOS: Erdély és Szent László. = EM 32/1915. 32—36. 13 SÍPOS GÁBOR: A kolozsmonostori konvent hiteleshelyi működése. MtT 1979. 33.