Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG

Mohács után is minél többet igyekezett magának megkaparintani a Habsburgpárt híveinek elkobzott jószágaiból. A halál is ilyen tevékenykedés közepette érte utol 1532-ben. Családja azonban ekkor már a tekintélyes vagyonú főrangúak közé számított.

138 Az első, kifejezetten hivatalnok pályát a kolozsmonostoriak sorából Szucsáki János deák futotta be.

139 Kisnemesi, de az írásos munka fontosságával tisztában lévő környezetéből, az apátság tőszomszédságában fekvő Szucságról indult. Apja 1467-ben Kolozs vármegye alispánja, évtizedeken át a vidék jó nevű ügyvédje volt. Az apának familiáriskodasa rendjén szövődött összeköttetései juttathatták be a fiút a vajdai kancelláriába. Amikor 1496-ban vajdai jegyzőként említik, már magister címet visel, amelyet bizonyára Kolozsvárott szerzett iskolázottságával érdemelt ki magának. A Barcsai távozásával megürült konventi jegyzőséget 1497 végén Szucsáki János foglalta el. Miután azonban Szentgyörgyi Péter vajda 1500-ban megszervezte erdélyi kancelláriáját, talán éppen az őt jól ismerő Barcsai Pál ajánlására, Szucsáki oda ment át jegyzőnek. Ezzel elérte élete végcélját, nagyobbra nem tört, megelégedett sorsával, és haláláig az erdélyi vajdákat szolgálta. Előbb mint nótárius, majd 1510 őszétől fogva mint titkár (secretarius). Képzett, tapasztalt és az erdélyi gyakorlatot alaposan ismerő hivatalnok volt. A szászoktól és más ügyfelektől kapott honoráriumokból, valamint a vajdától átengedett apró-cseprő bírói részekből egy kevéssel gyarapította szucsáki kúriája tartozékait. Családi fészkén kívül azonban csak a később ennek határába olvadt Bócon volt kisebb birtoka. Nincs jele annak, hogy hivatalnokoskodásával jelentősebb vagyont szerzett volna magának, és megváltoztatta volna korábbi társadalmi helyzetét.

140 Jóllehet Szucsáki János továbbra is a szucsáki kisnemesi atyafiság szintjén maradt, pályája mégis elhatározó erejű lett legalább egy fia, Szucsáki Ambrus életútjára. A fiú pályáját az apa készítette elő, tapasztalatai átadásával és ismeretségeivel ő egyengette gyermeke útját. Szucsáki Ambrus az apja oldalán ügyvédkedett, vajdai kiküldöttként tette meg az első lépéseket pályáján, és így szerezte meg a hivatali gyakorlatot. Érthető tehát, hogy az élete is sokban az apjáéhoz hasonlóan alakult. Hiteleshelyi működését szintén Kolozsmonostoron kezdte, Kesztölci Sebestyén kiszemelt utódaként. Itt azonban nem sok időt tölthetett, mert 1520 tavaszán már Barlabássi Lénárd alvajda jegyzője. Ebben a munkakörben főnökének halála után is megmaradt megszakítás nélkül még Mohács után is. Barcsai halálakor már ő számított az igazgatás és a jogszolgáltatás legtapasztaltabb erdélyi szakemberének. Természetes volt tehát, hogy Barcsai után ő legyen Erdély ítélőmestere. Befolyásos állását azonban csak nagyon rövid ideig élvezhette, minthogy 1533-ban váratlanul elhunyt.

141 138 A fentiekre 1. még: JAKÓ: írás, könyv, értelmiség 53—56. 139 Vö. 66.1. 140 A fentiekre 1. még JAKÓ: írás, könyv, értelmiség 52—53. 141 A fentiekre 1. még uo. 56.