Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
Előszó
vista szakemberek szűk körére korlátozódik. Az átlagos történetkutató munkáját az adott helyzetben jobban elősegítik az anyanyelvén megszerkesztett, részletes kivonatok, mint a latin nyelvű, teljes szövegű okleveles közlések. Akik pedig latin nyelven hozzáférhetnek a középkori információkhoz, ugyanazok a paleográfiában is járatosak olyan mértékben, hogy az iratokat eredetiben, illetve reprodukcióban szintén tanulmányozhatják. Az illetékes szakemberek tehát, bár vallják a teljes szövegű közlések nélkülözhetetlenségét, jelenleg elsősorban abban érdekeltek, hogy e kötetekhez hasonló regeszta-kiadványok alakjában minél előbb mindenre kiterjedő tájékoztatást kapjanak a különféle levéltárak mélyén rejtőző erdélyi oklevelek és azok tartalma felől. Meggyőződésünk, hogy a regeszta-kiadványok és a korszerű iratreprodukálás tudatos egybekapcsolásával a kutatók forráshasználata addig is kellő szintre emelhető, amíg az ediciós tevékenység akár a hagyományos, akár pedig megújított módszerekkel utolérheti a kívánalmakat. Ehhez járul, hogy az általunk javasolt módon a jelenleginél jóval kevesebb szellemi és anyagi erő ráfordításával hamarabb elérhető a kívánt cél. E kiadvány, melyet szerzője kísérletnek szánt az erdélyi medievisztika forrásgondjainak enyhítésére, hosszú munka gyümölcse. Évek során, kedvezőtlen körülmények között végzett erőfeszítéseibe talán bele is fáradt volna, ha közben nem erősíti baráti biztatás és segítőkészség. Enélkül bizonyára nem lehetett volna úrrá a nehézségeken. Sokak, de különösen Domokos Gézának, a Kriterion Könyvkiadó igazgatójának megértése, érdeklődése és együttérzése épült bele e két kötetbe és tette lehetővé, hogy végül is az erdélyi középkor feltárásán fáradozó kutatók asztalára kerülhessen. A szerző őszinte köszönettel tartozik a jegyzőkönyveket őrző budapesti Magyar Országos Levéltár egykori és jelenlegi főigazgatójának, Ember Győző akadémikusnak és dr. Varga Jánosnak, amiért munkáját tőlük telhetően támogatták. Külön is hálára kötelezték dr. Borsa Iván ny. főigazgató-helyettes és dr. Szent-Györgyi Mária ny. főlevéltáros, akiknek áldozatos, baráti támogatása tette viszonylag rövid időkre korlátozódó budapesti kutatásait eredményesekké. Az ő állandó segítségük nélkül e kiadvány el sem készülhetett volna. Legyenek ezek a kötetek igaz barátságuk maradandó emlékei. Nekik köszönheti a szerző a kész kéziratnak az eredetiekkel való összevetését, valamint az elmosódott és rongált részeknek az ultraviola fénynél való vizsgálatát, mely több esetben új információk feltárásához, egyes olvasatok biztosabbá és helyesebbé tételéhez, kronológiai javításokhoz jelentett értékes hozzájárulást. Ezek mellett SzentGyörgyi Mária a DF jelzetek megállapításával külön is sok időt rabló kutatástól mentesítette a szerzőt. A Mohács előtti gyűjtemények kezelőin kívül személy szerint is köszönettel tartozik a szerző még Csukovits Enikőnek, aki az anyagfeltárásban segítette, Jancsik Vilmának, aki példás anyagszolgáltatással és Judák Margitnak, aki a nyomdai kézirat véglegesítésével nagymértékben megkönnyítette számára e terhes munka elvégzését. Hasonlóképpen köszönetet mond a szerző Monok Istvánnak és feleségének, Keveházi Katalinnak, valamint Lázár István Dávidnak azért, hogy akadályoztatása miatt helyette elvégezték a korrektúra ellenőrzését.