Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Veszprém megye 1549
VESZPRÉM MEGYE 1549 • Az összeírásba csupán kisebb része került be az egykori — s évszázadokon át alig változó határú — megye helységeinek: a Pápa—Herend vonaltól nyugatra fekvő települések zöme, az ettől keletre, a Bakonyban és az északi megyehatár mentén fekvők közül pedig mindössze 13 helység. Az összeírt nyugati terület települései közül mindenekelőtt az egytelkes nemesi faluk hiányoznak. #A Veszprémtől keletre eső többi bakonyi település vagy pusztán állt az immár csaknem két évtizede folyó ellenséges hadjárások, illetve a velük járó tömeges elbujdosás miatt, vagy — a Székesfehérvár elestét (1543) követő hódoltatás következtében — csak a törököknek fizetett adót. 5 település — belőlük 4 a megye északnyugati negyedében — a jegyzékben számba vettek közül is elhagyottan állt. Az összeíró az adózó porták lakóit is „töröktől leigázottaknak" nevezte. A megye egyetlen 100 portán felüli birtokának Török János erdélyi tanácsúr volt az ura, az ország egyik leggazdagabb embere: uradalma a sürün lakott Pápán kívül mindössze két közeli helységre terjedt ki. A 14 közepes nagyságú (11—100 porta közti) birtoktest közül Csoron Andrásé emelkedett ki (később főispán és báró), továbbá Podmaniczky Rafaelé (báró), Salm Miklós főkamarásé, Paksy Jánosé (utóbb báró), valamint a 2 püspöké. A 3 utolsó kivételével mindannyian tekintélyes nagyságú uradalmak birtokosai voltak a megyén kívül is. 23 kisbirtokosnak csupán 0—10 porta (néhányuknak mindössze pusztafalu) jutott. Kiemelkedő helyi birtokos családok voltak az összeírottak közül: az Essegváry, a Hathalmy, a vázsonyi Horváth, a Hosszútóthy, a Káldy, a Marczalthői, a Miskey és a Zámbó. Az összeírás alkalmával 93 egytelkes nemesről készítettek följegyzést, 1 akikhez két kiváltságos falu (Németi, Szentgál) további 30, nemesi jogú portáját kell hozzászámítanunk. Helységeik a megye nyugati (és részben déli) szegélyén helyezkedtek el. 6 egyházi intézmény 149 portával (4-en közepes, 2-en kisbirtokkal) a megyei porták 25,6%ának volt az ura, s legtöbb ebből a vásárhelyi apácáknak jutott. Porta % 100 portán felüli birtokok 111 18,9 11—100 porta közti birtokok 400,1 68,3 0—10 porta közti birtokok 73,9 12,8 Összesen 585 100 1 Magyar Országos Levéltár (E 158.) Conscriptiones portarum XLIX.
