Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Sáros megye 1550?
SÁROS MEGYE 1550? A megye határai nem változtak az évszázadok során. A 16. század közepén készült rovásadójegyzék mégsem ad hiánytalan tájékoztatást Sárosról, mert a megye déli szögletében az Izsép—Bajor—(Szinye)—Enyicke—Kakasfalu vonaltól délre eső helységeket (Kassa város, a Lapispatakiak, Keczerek és mások tekintélyes birtoktesteit), továbbá az északnyugati megyeszöglet 3-4 települését az összeírok nem vették fel jegyzékükbe. Kívülük (és l-l elszórt községen kívül) csupán az országhatár magashegyi zónájának (különösképp a Dubova—Hunkóc—Olsavka— Psztrina vonaltól északra, illetve keletre eső területnek) későbbi, akkor még túlnyomórészt nem is létező helységei hiányoznak az összeírásból; továbbá — hasonló okokból — a Girált— Hanusfalvától keletre eső, utóbb települt faluk, végül a 3 királyi város (Bártfa, Eperjes és Kisszeben). Legnagyobb megyei birtok Serédy György főispáné, az ekkortájt elhalt dúsgazdag nagyúr, Serédy Gáspár főkapitány testvéréé és örököséé volt, a megye területének mintegy negyede: 127,5 porta 66 helységben (makovicai uradalom), a megye északkeleti, északi részén, a Gáboltó— Zboró—Kurima— Fias vonaltól kezdődően. Loboczky Mátyás királyi tanácsos és báró 126,5 portát birtokolt 16 helységben (Tarkő meg a közelében fekvő Tárca-völgyi tartozékfaluk, a Jávor hegység túlsó oldalának néhány településével). Bártfa város 108 portányi birtokát a környékén csoportosuló 14 helységben írták össze, Kapy György alispán 102 portáját pedig 28 helységben; nagyobb részüket Kapi környékén, tőle délre és magasan fel északra, kisebb részüket délnyugaton, a Nagyszvina patak völgyében, elszórt birtokait pedig a megye északnyugati szélének hegységeiben is. 24 úr rendelkezett közepes nagyságú (11—-100 porta közti) birtoktesttel és 83-an ennél kisebbel. A 2 utóbbi csoportból ki kell emelni a királyt (Sáros vár uradalmával), a nagy vagyonú Báthori András tárnokmestert (Szepes vára tartozékával), a báróságból jött, illetve aífelé tartó családok tagjait (Berzeviczy, Both, Kastellánífy, Tárczay). Rajtuk kívül fontos szerepet játszott a megye életében a Balpataky, Berthóty, Butkay, Dobay, Dukay, Farkas, Fricsy, Hedry, Kellemesy, Liptay, Roskoványi, Semsey, Soós, Szinnyey (Merse) és Usz család. Egytelkes nemesekről, illetve kisnemesi kúriákról a feldolgozásra kerülő, valamint egy másik, 1548. évi rovásadójegyzék 1 15 helységben tesz említést, a többnyire a családok, illetve nemestelkek számának megadása nélkül, néhány helyen azonban 2—5 nemesi kúriát regisztrálva. A kisnemesi helységek nagyobb része az Eperjestől északkeletre, illetve délre eső területen feküdt, a többi a Tárca patak völgyében, illetve közelében. 1 Magyar Országos Levéltár (E 158.) Conscriptiones portarum XXXVII. 3 Maksay 601
