Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Ung megye 1550

UNG MEGYE 1550 A megyének századokon át alig változó határain belül az összeírok — néhány elszórtan fekvő helységen kívül — csupán az északnyugati szögletbe eső régiót, a Nagymihályi—Tibai— Eödönffy—Vinnay-rokonság birtokát hagyták ki följegyzéseikből (Szobránc tágabb környékét, a Jesztreb—Remete—Szentes—Kereszt—Koromlya vonallal kezdődően, attól északra). Ez a „Nagymihályi-uradalom" az 1552. évi rovásadójegyzék szerint 275 portával adózott.

1 Az északkeleti megyeszöglet magas hegyvidékén — Csernihlavától és Voloszankától északkeletre — akkor még alig állott szilárd település; ezért nem találunk az összeírásokban semmi utalást (későbbi) helységeire. 100 portánál többet (134-et) a megyében a 16. század közepén csupán Dobó Ferenc (Istvánnak, a későbbi erdélyi vajdának a bátyja) birtokolt, 28 helységben. Szerednyei uradalma a megye délkeleti zugában terült el, a palóci a nyugati szegélyen; de a két domínium közt, valamint a palócitól délre még számos Dobó-helység is feküdt. A 4 Homonnay fivérnek egyenként csak 65-70 körüli számú porta jutott, a bárófamília legtöbb helysége ugyanis 4-ük közt oszlott meg. A teljes családi birtoktest azonban (Ungvár és Nyevicke várakkal) megközelítette a fél megyeterületet: a Huszák—Ungvár—Daróc—Szlatina vonallal kezdődően, attól északkelet felé egyetlen összefüggő tömböt alkotott, a délnyugati megyeszögletben pedig, valamint további elszórt településeken kisebb foltokat (együttesen 278,5 portájuk volt 46 helységben). 10 portán felüli jószága az említetteken kívül csak a leleszi konventnek és a 2 Sztriteynek volt, ennél kisebb pedig 60 személynek, családnak, testületnek, a név szerint nem említetteken kívül.

2 Ki kell emelni közülük a vezető helyi középbirtokos famíliákat, magasabb megyei vagy országos tisztségekkel, esetenként várbirtokkal: Csicsery, Deregnyey, Némethy, Orosz, Soós, Sztritey, Vékey, Viczmándy. Egytelkes nemeseket az összeírás 10 helységben említ, számuk meghatározása nélkül. Minimálisan 20, de inkább 30-40 családjuk élhetett a megyében. A kisnemesi helységek igen kis területen tömörültek, az Ung síksági folyása mentén és attól délre, az egykori gyepű vonalában. Az egyházi javak közé a leleszi konvent birtokán kívül csupán 2 pálos rendház néhány portája számított, valamennyien együtt 52,5 portával voltak urai a megyei porták 8,3%-ának. 1 Magyar Országos Levéltár (E 158.) Conscriptiones portarum XLVII. 2 A Homonnay család 4,5 portányi közös jószágát is ideszámítva.