Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Turóc megye 1549

TURÓC MEGYE 1549 • Az összeírok az egykori turóci települések legnagyobb részét jegyzékbe vették, csupán Moskóc környékén mellőztek nagyobb számú (mintegy 8, részben kisnemesek lakta) helységet, továbbá néhányat Szentmárton körzetében. Kívülük csak elszórt, nem ritkán magashegységi falvak maradtak ki a felvételből. A megye egyetlen nagybirtoka Révay Ferenc nádori helytartónak és turóci főispánnak, a megyén kívül is több vártartomány urának a kezén volt (229,5 porta 14 helységben, szklabinyai és blatnicei várbirtok). Itteni birtokteste a megye keleti felén terült el: Szentmárton és a Turóc folyó jobb parti mellékvizeinek völgyeire terjedt ki. A 8 közép- és a 8 kisbirtok (11—100, illetve 0—10 portával) tulajdonosaiból külön említést érdemel a Révay család egy másik tagja (István kapitánynak, Révay Ferenc testvérének özvegye), azután Nyáry Lőrinc honti főispán, a lovászmester közeli rokona, és a több váruradalmat birtokló, utóbb báróságra emelt Apponyi család tagja, Benedek. Vezető megyei középbirtokos család volt még a Beniczky, a Jeszenszky, a Justh, a Lehoczky, a Plathy és a Rakovszky. A kis- és középbirtokosok egy részének környezetadta szláv neve kétségkívül szlovák nyelvismeretre vagy anyanyelvre is utal. Egytelkes turóci nemesekről nem maradt ránk összeírás. Egyházi birtokos nem volt más a megyében a turócszentmártoni plébánoson kívül (6 portával, a megyei portáknak mindössze 1 %ával), a polgári birtokot pedig Körmöcbánya város jobbágyfalui képviselték (69,5 porta, 11,9%). Porta % 100 portán felüli birtokok 229,5 39,3 11—100 porta közti birtokok 329 56,3 0—10 porta közti birtokok 25,5 4,4 Összesen 584 100 A megye kisszámú (40) pusztatelkéből viszonylag sok esett Nyáry Lőrinc birtokaira (csupán egyetlen falujára, Szucsányra is 15); átlagon felül volt még belőlük Muthnoky jószágán. Nagyarányú égéskár esett Szucsányon (13 „combusta"), másutt csak elszórtan égett meg egy-egy jobbágytelek. A nagyszámú zsellér és szegényjobbágy (241 + 32) egyrészt erősebben koncentrálódott a terjedelmesebb birtokok városkáiban, községeiben (Turócszentmártonban 28, Tótprónán 26, Szucsányon 24, Scsevnicán 20). Másrészt éppen néhány igen szerény birtokú úr földjén volt