Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Szabolcs megye 1549

SZABOLCS MEGYE 1549 A rovásadójegyzék készítői alapos munkát végeztek, amikor megyéjük területét (s benne a :ésőbbi Hajdú-kerületet) bejárták, és csak kivételképp mellőzték egy-egy helység számbavételét.

1 \. keleti határközségek közül nem tekintették a megyéhez tartozónak Szalókát, Bátor mezővárost is a Szatmár megyébe ékelődő Kért, ezzel szemben délen jegyzékükbe vették az utóbb Bihar negyeinek számító Acsádot, Kabát és Mihályfalvát, nem különben Szatmár megye helységei :özül Fábiánházát és Penészleket, továbbá az eléggé bizonytalan és változó szabolcs-szatmári íatárzóna számos olyan községét (Gyürétől Szaniszlóig), amelyeket abban a korban a két megye :özt megosztottnak tekintettek. Szabolcs legnagyobb birtokosa Báthori András tárnokmester volt, 17 helységben (Bátor léikül) összeírt 340 portájával, amelyek kisebb foltokban a Nyírségen és Böszörmény körül voltak alálhatók. Török János vránai perjel, erdélyi tanácsúr itteni 273 portányi földjét két későbbi lajdúvárosban (Újváros, Szoboszló) és környékükön (összesen 6 helységben) birtokolta. Serédy jáspár főkapitánynak ennél valamivel kevesebb (12 helységben 255 porta) jutott, az ő itteni ószága Török Jánosénak a szomszédságában feküdt (Dorogon, Hadházon, Szoboszlón és :örnyékükön, meg a Tisza mentén; tokaji, illetve debreceni uradalom). Nem sokkal maradt el ölük Kállay Vitéz János volt szörényi bán, 213 portájával 16 helységben (nagykállói uradalom, a sfyírség déli széléig és a Szamos-torkolatig terjedő szigetekkel). Jóval kisebb terjedelmű volt az egri :áptalan földje (146 porta két helységben, a megye délnyugati szögletén), majd sorjában özvegy *arlaghy Lászlónéé (136 porta 9 helységben, a megye déli, délkeleti szegélyén), Ibrányi Miklósé 122 porta 7 helységben, elszórtan a Nyírségen és a Tisza-parton, valamint Nádudvaron), Bajony tenedek özvegyéé (120 porta 5 helységben, ugyancsak a déli megyeszegélyen) és Wárday Mihályé 116 porta 18 helységben; a kisvárdai uradalom, a vár körzetében, Devecserrel, a távolabb fekvő Izamosszeggel és Szentgyörggyel). A 4 utóbb felsorolt 100 portán felüli birtok urai közül a 'arlaghyak és az Ibrányiak csak a megye jómódú helyi vezető rétegébe tartoztak; Bajony Benedek izonban — egykori budai várnagy — már egy Mohács előtt működött személynök családjából aló volt, a Wárdayak közül pedig a század folyamán nem egy zászlósúr került ki, egyikük éppen Mihály bátyja, János. Szabolcs közepes nagyságú (11—100 porta közti) birtokainak száma 52 volt, az ennél :isebbeké 179. A két utóbbi kategória urai közt találjuk a fönt említett nagyúri családok néhány nás tagját is: így Wárday Jánosnak, továbbá Mihály másik fivérének, Ambrusnak az özvegyét — a :isvárdai vár tartozékai név alatt összeírt portákat pedig ugyancsak a Wárday család ulajdonának tekinthetjük, jóllehet a várat akkor Fráter György tartotta kezében. A családtagok 1 A 16. századi megyehatárokat jól szemléltetik a múlt századi közigazgatási rendezés előtt készült térképek. 8 Maksay 681