Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Bereg megye 1549
BEREG MEGYE 1549 A megye 1549. évi rovásadó-összeírói a sok évszázados megyehatárok között működtek, de jegyzékbe vettek egy-egy, utóbb Szatmár, illetve Ugocsa megyébe került községet is (Dobost, illetve Rákócot). Hiányzik ugyanakkor följegyzéseikből a Munkácstól felfelé húzódó Latorcavölgyre (Podhering, Szentmiklós környékére), valamint a Sztrojna—Duszina vonaltól észak felé az egész északkeleti megyeszektorra kiterjedő Perényi-birtoktest (Szolyvával, Vereckével, Ökörmezővel). 1 Hiányzik továbbá a délkeleti megyeszélen Komlós körzetének néhány községe, valamint egyes, elszórtan fekvő települések. A magasabb hegyvidék számos helysége csak jóval utóbb települt meg (így a Viznice—Bubuliska fölötti vagy a Hátmeg—Bródtól északra eső részen, akárcsak az országhatár felé kinyúló szektoron). Beregben a 16. század közepén egyedül a királynak volt igazán nagy kiterjedésű (463,5 portányi) birtoka (51 helységben). Munkácsi domíniuma, amelyet csak helyenként szakított meg idegen birtoktestek beékelődése, nyugaton a Beregszáz—Gut—Csernelő vonalig terjedt, délen, délkeleten és északnyugaton csupán a megye határsávjai estek kívül rajta, északkeleten pedig a már említett hatalmas Perényi-uradalmak. Délen, a Tiszaparton, Vári mezőváros is Munkácshoz tartozott. 17 Bereg megyei személy (család, intézmény) birtokolt 11—100 porta közti jószágot, és 83-at ismerünk név szerint az ennél kisebb birtokosok közül. A megye nagyurai: Báthori András tárnokmester, utóbb országbíró, Lossonczy István temesi főispán és főkapitány, Perényi Ferenc, jó ideig erdélyi tanácsúr, Perényi János ugocsai—máramarosi főispán, Pethő Gáspár, 2 az asztalnokmester fivére, valamint Kállay Vitéz János, egykori szörényi bán. Nem sokkal utóbb került a bárói rendbe a Dobó, a Büdy és a Károlyi család; a Jakchy família néhány nemzedékkel korábban adott az országnak zászlósurakat, a Kerepeczyek pedig Verbőczy nádorral álltak rokonságban. A Báthori, a Lossonczy és a Perényi család itteni tagjai Beregen kívül is több száz portával rendelkeztek. Helyi vezető tisztségeket viselő középbirtokos családok voltak a fentieken kívül a Daróczy, a Gallis, a Gulácsy, a Hartyány, a Hetyey, a Kende, a Kerepeczy, a Komlóssy, a Lipcsey, a Lónyay, a Melith és Oroszy. Az egytelkes nemesek összeírása összesen 48 családot regisztrál, de két község (Hete és Kisdobrony) kivételével nem adja meg a lakóhelyüket, csupán a járást, amelyben éltek: a 3 síkvidéki jellegű járásban hozzávetőleg egyforma számban (délkeleten 15, délnyugaton 14, 1 Az 1548. évi rovásadójegyzék szerint 73,5 porta után szedtek adót ezen a területen, Perényi Péternek, a török fogságban éppen ez idő tájt meghalt tulajdonosnak a birtokairól. A korábbi évek jegyzékeiben ugyancsak hiába keressük az uradalom adatait. 2 1548-ban őt jegyzik, mint az utóbb „Pethő urak" tulajdonaként számon tartott helységek birtokosát.
