Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Nyitra megye 1549

Bakyth Pétert két házassága juttatta hozzá a Czobbr- és a Sárkány-vagy ónhoz, de más, kisebb nemesi famíliák tulajdonában álló földeket is kapott. A közepes nagyságú birtokok új urai közül megemlítjük Aranyáni Dámján ítélőmestert, a Balassákat és a Dóczyakat (korábbi Kálnaybirtokok társtulajdonosait), szomszédos megyékből jött és jórészt helyi birtokos családokkal rokonságba került famíliákat (Balogh, Baracskay, Borsy, Kéméndy, Szobonya, Zavari), Bornemisza Pál püspököt, aki 2 Ostrosith-falut szerzett meg magának, és Mechkey kapitányt meg Podmaniczky Rafaelt, ugyancsak helyi középbirtokosok jogutódait; Podmaniczky a kolozsi apátság 3 községét is kisajátította. Gothóy Miklós Lossonczy Istvántól részesült, mint annak familiárisa, birtokadományban. Jelentős birtokcserélődés ment továbbá végbe a Mohács utáni évtizedekben a régi helybeli családok között.is. Nyáry Ferenc felesége útján részesült a Korláthkői javakból, más úton a Czobor családéiból, a surányi uradalom ezzel szemben a Nyáryaktól az Országhokra szállott, Ostrosith-faluk az Apponyiakra, Szilády Péter doktor birtoka Újfalussyékra. A turóci prépostság 3 faluját az esztergomi érsekség vette birtokába. A helyi famíliák utánpótlása a szomszédos megyéken (mindenekelőtt Trencsénen, Pozsonyon és Barson) kívül főleg a Dél-Dunántúlról toborzódott.