Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Bevezetés
vagy a somlyai Báthori. 193 Nagyúr és középnemes közt kivételképp szoros baráti viszony, fogadott rokonság is kialakulhatott. Perneszyth György, Nádasdi Tamás nagy műveltségű familiárisa komaságban állott dominusával. 194 Tüzetesebb kutatás volna szükséges a nagyurak vagy a nemesség házassági körzeteinek kirajzolására. Magától értetődő, hogy ha az ország «gy-egy nagy táján belül sokkal szorosabb kapcsolat fonódott a birtokos családok között (nemegyszer a szomszédság jegyében), mint amilyen az ország két végén lakók közt, akkor házastárskeresés esetén gyermekeik megözvegyüléskor a maguk számára is mindenekelőtt ennek a régiónak a határai közt találtak alkalmas személyt. Az országterület zsugorodásával azonban, úgy látszik, a megmaradt régiók és famíliáik szorosabban kapcsolódtak egymáshoz: lazult a Zrínyiek horvát—szlavonföldi, a Nádasdiak dunántúli, az Országhok felvidéki, a Drágífyak kelet-magyarországi, valamint a Thurzók németföldi párválasztási orientációja; ezt a tendenciát erősítette a famíliák magas állású tagjainak szélesebb mozgástere, az ismerkedési alkalmak megsokszorozódása. Végképp ritkaságszámba ment a polgárcsaládokkal létesülő családi kapcsolat mágnás- vagy akár nemesi családoknál. Török Bálint felesége, a polgár-származék Pemíflinger leány, már második generáció volt: nagyapja még budai bíró, apja és annak testvérei igen magas posztokon, ő maga korábban Mária királyné udvarhölgye. Pemíflinger leányt választott utóbb feleségül a másik híres hadvezér, Forgách Simon is. 195 Polgárok szerencsés házasság nélkül legfeljebb értelmiségi pályán emelkedhettek magasba, ahogyan Zsámboky János, a nagyszombati civis származékból lett nagy hírű történetíró. 196 A megfelelő párok összehozása ebben az időben még — akárcsak a középkor hosszú évszázadain át — a szülők feladata; különösképp így volt ez a nagyuraknál, ahol oly tekintélyes vagyoni és politikai érdekek fordultak meg egy-egy házasságon. Révay Mihálynénak afelől kellett döntenie, hogy az országhatár túlsó oldaláról jött két morvaországi kérő valamelyikéhez adja-e leányát, miközben fiának is jutott volna pár az egyik kérő húga személyében. 197 Ahhoz, hogy Zrínyi Miklós leánya kezét megszerezzék Országh Mihály számára, a két család mágnás barátai több tárgyalást kellett hogy folytassanak az apával, amíg a jegygyűrű felhúzására sor kerülhetett. 198 Hasonló ügyek megbeszélésére jó alkalom kínálkozott országos vagy megyei gyűléseken — férfiak találkozóhelyein. így „szerzek" az 1552-i pozsonyi gyűlésen Török Ferencnek Országh Borbálát. 199 Ha a kérő már érett ember volt és nem szorították szülői kötelékek, akkor is körülményes alku előzte meg a végső döntést — így Thurzó Ferenc és Zrínyi Katalin eljegyzése előtt. 200 Zay Ferencnek a király segítségét és ajánlását sikerült elnyernie az özvegy Báthori Andrásnéval kötendő házasságához. 201 Máskor a nagyúri családok közt járatos rokon egyengette a benősülni kész karriervágyó ifjú útját. 202 Az özvegyeket nem kötötte már szülői szigor: Török Ferenc özvegye nem habozott hamarosan hozzámenni ahhoz a Salmhoz, aki 193 Példák: A Nádasdi család atyafisága: Bezerédy, Csoron, Ghyczy, Véssey famíliák. A Balassa családé: Berzeviczy, Fáncsy, Sulyok családok. A Bebek családé: Telegdy, Varkocs famíliák. A somlyai Báthori családé: Jakchy, Telegdy, Sarmasághy, Csire család. Néhány igen régi családban (Zrínyi, Drágfy, Perényi, ecsedi Báthori) csak elvétve vagy egyáltalán nem kötöttek ilyen rangon aluli házasságokat ebben a korszakban. 194 „Perneszyth komámnak", „mondd meg kománknak" — írta Nádasdi 1559-ben a feleségéhez: NT csal. lev. 38. 195 Barta: Száz. 641. — Bártfai Szabó 30. 196 Illéssy J.: Sámboky János történetíróról. Századok, 1899. 526. s köv. 197 Radvánszky B.: Lakodalmak a XVI. sés XVII. században. Századok, 1883. (alább: Radvánszky 1883) 218. 198 Takáts: Magyar nagyasszonyok 224. 199 Uo. 206. 200 Uo. 338. 201 Adatok Zay Ferenc életéhez. Közi: Zurani I. Történelmi Tár, 1899. (alább: Zurani) 322. 202 Fügedi 25.
