Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Liptó megye 1549
A viszonylag nagyszámú (174) liptói pusztatelekből 26 tűzvésznek esett áldozatául (csaknem valamennyi Rózsahegy körzete településein: Rózsahegyen, Szlécsen, Savnicán, Liszkafalván, Nagypalugyán), 2 helységben a jobbágy halála miatt ürült meg a telek. Néhány közép- és kisbirtokon (elsősorban Szmrecsányién, a Benedekfalvy és a Bocskay családén, Bán Mihályén, Trnkáén és a turóci konventén) — de Pekry Lajosén is — a puszták aránya jóval nagyobb volt az átlagosnál. Más kisbirtokosok és Pottornyay István helységeiben ugyanakkor egy pusztatelket sem találtak. A zsellérek és a szegényjobbágyok túlnyomó része (37 zsellér közül 30, illetve 23 szegény közül 12) Pekry nagybirtokán lakott; rajta kívül csupán a turóci konvent kisvárosában (Szlécsen) élt nagyobb számú zsellér és Bán Mihály egyik falujában számos szegényjobbágy. A 6 új telepítésű úrbéres családból 4-et Pekry-birtokon találtak, a többi 2-t középbirtokosok földjén. A 20 majorság (allodia) nagy része (15) ugyancsak Pekry jószágán létesült, ám közülük 12-t Rózsahegy polgárai működtettek (allodia civium). A 21 szolgálatvállalóból (kevés kivétellel servitorok) 19-et hasonlóképp Pekry foglalkoztatott (2-t officiálisként, 1-et sörfőzőként). A többi majorság Szmrecsányié, illetve Rádyé volt (az utóbbi 3 jobbágy telket foglalt le erre a célra). A 2 molnár (az „ip." rovatban) l-l kisbirtokon működött. Az „egyéb" rovaton fölvettek közé a bírókon kívül 27 libertinus került (valamennyiük kis- és középbirtokon), továbbá 3 halász, 1 vlach (Pekry faluiban) és Pekry 3 kocsmája. 2 A megye számos újabb kori mezővárosa, mezővárosias települése közül az összeírás — mint már említettük — nem ad információt Újvárról és a 2 Bocáról. A többiekben regisztrált porták száma elérte a 20-at Németlipcsén (21 porta és 23 más egység), Rózsahegyen (20 porta és 8 más egység), valamint Szlécsen (20 porta és 8 más egység). Ennél kisebb népességű volt Hibe, Szentmiklós, Verbica, Nagybobróc, Ternovec, Szelnice és Tepla. Csaknem valamennyien Pekrybirtokon feküdtek; egyedül Szlécs tartozott a turóci konvent és Szentmiklós a Pongrácz család jószágai közé. A rovásadó-összeíráskor számba vett birtokosok legnagyobb része (30-ból 23) a középkor óta helyben birtokló családok férfiági leszármazottja, illetve több évszázados helyi egyházi intézmény volt; ugyancsak a régi birtokosok közé számítható Rózsahegy mezőváros: 3 aprótelepülést az ő polgárainak birtokaként jegyezték föl. 3 A kisszámú jövevénycsalád java része éppúgy a szomszédos megyékből érkezett, ahogyan a többi, régebben bentlakó família közül is onnan kerültek be annak idején néhányan. Csupán egyetlen jelentősebb birtoktestnek volt a 16. század közepén új gazdája, de az utóbbi — Pekry Lajos — csaknem a fél megyét mondhatta magáénak: 1533-ban kapott adományt az újvári és likavai vártartományra, amelyet korábban hosszú időn át a Zápolyai-család birtokolt (időközben pedig átmenetileg többször is más családok). 2 Libertinusok: Proszek (4), Szentanna (2), Jánosfalva, Hlinik, Jaloviec (2), Trsztena, Zsár (2), Benedikfalva (6), Porubka, Németporuba, Bodafalva, Nagypalugya (3), Lubelle (2). A halászokat, a vendégfogadókat és a vlachot I. a jegyzetekben. 3 A 15. századi adatbázis Liptóban — történeti földrajzi feldolgozás híján — fogyatékos.
