Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Bevezetés
parasztháztartás állományára valók voltak: 8 borjú, 10 hordó sör, 2 szalonna, 1 hordó méz, árpa, maláta, köleskása, fehérliszt, búza, zab és baromfi, bútorokon, (főleg tároló) eszközökön és készpénzen kívül. 134 A szepesvári Thurzó-uradalom 1565-ben befolyt 23 853 köböl gabonájának csaknem 4/5-e majorsági eredetű volt. 135 A Nádasdiak kanizsai uradalmának 13 majorja közül 6ban tartottak egyenként 4—11 nagyállatot, a hetedikben pedig, a kanizsai külső ómajorban, 91et. 136 Az ugyancsak gazdag Bajony István és János (valószínűleg a rovásadózáskor 373,5 portával összeírt Bajony Ferenc fiai) 1566-ban ugyancsak tekintélyes gazdasági ingóállományt vetethettek jegyzékbe: Bajonban és Hódoson (Bihar m.) tartott tokajhegyvidéki borokat, fűszereket, 1800 köböl kicsépelt és 9 asztag csépeletlen gabonát, több kalangya szénát (ezek egy része lehetett nem majorsági eredetű is), 25 szalonnát, 176 disznót, 10 szántó ökröt, 800 juhot, 45 borjas tehenet, 115 (?) kis barmot és 5 lovat (300 Ft értékben). 137 Mellőzve itt a saját kezelésű földesúri birtokokon folytatott mezőgazdasági termelés megannyi más ágát, amelyeket az eddigi irodalom kellő figyelemre méltatott, csupán emlékeztetnénk a nagybirtok többfelé működő jelentős ipari üzemeire (vashámorok a Thurzóknál, Nádasdinál, Basónál), a kisiparosok rendszeres tevékenységére az allodiális szükségletek kielégítése terén, vagy a török rabok ugyanott felhasznált segédmunkájára. 138 Érthető módon igen szerény volt a hódoltságból menekült és szervitori szolgálatra kényszerült nemesek „majorsági" jószágállománya. A Zalában elszegődött Ispán Jánosé még jobbágyok közt is csak a szerényebbekéhez volt mérthető: 5 fejőstehén, 5 borjú, 78 tyúk, 46 lúd és 9 kepe gabona. 139 Serviensi függés vállalása mindamellett nem volt akadálya valóságos majorgazdaságok kiépítésének. Kétségkívül akadtak, akiknek a szűkös örökség minden gazdálkodástól elvette a .kedvét, s akik másutt próbáltak szerencsét: Gechey Pál kisbirtokos nemes megadta a lehetőséget örökösének, hogy „ha az majorságot akar űzni, szabadon megtehet(i)", de „az hol tőle nem lehetne, adassék el az barom.. . " 14 ° Hogy a mezőgazdasági munkák még háborús időben is mennyire az érdeklődés központjában állottak, arra nézve jellemző: aratás idején az urak végbeli szokás szerint hazatértek csaladjukhoz, gazdaságukhoz. 141 A századközép mezőgazdasági árai felől szórt adatokból nyerhetünk valamelyes tájékoztatást. A búza köble 20—50 dénárért kelt el, a rozs valamivel olcsóbb volt, a bor pintjét (helyi forgalomban) 3—6 kr.-on adták, a marhahús fontját 1,5—2 dénáron; a lovak ára 5—7 Ft volt (az igen értékes török lovaké a század második felében 75—500 Ft is), a marháké legalább 5 Ft. 142 134 Lukinich I.: A podmanini Podmaniczky család oklevéltára (1351—1641) Bp. 1937—1943). (alább: Podmaniczky oki.) 111. 343—347. 135 Magyar Országos Levéltár Csáky cs. levéltára P 72 Kassai levéltár (alább: Csáky kassai It.) fasc. 48. 1564—1565. Ampt Register — Az országos arányra lásd Urbáriumok 31. 136 Kumorovitz—Kállai II. 38—51. 137 Károlyi oki. III. 364—367. 138 Csáky kassai lt. fasc. 48. 1564—1565. Ampt Register — Komáromy 1911. 468. — Finanz- u. Hofkammerarchiv Wien, Ung. Münz- u. Bergwesen, Fasz. l.(rot) 1550. bizottsági jelentés — Komáromy 1911. 446—447. („mostan mind ácsok, kőmívesek, téglavetők haza mentenek az aratásra" — 4 török mindennapos munkája). — A majorsági gazdálkodás művelési ágaira 1. Urbáriumok 23. s köv. 139 Acta cam. 136. t. 1553. A zalai konvent jelentése. 140 Végrendeletek. Közli: Csorna J. Történelmi Tár, 1900. 314—316. Varga 117. s köv. 141 Takáts: Magyar nagyasszonyok 19. 142 Weber 730. — Komáromy 1901. 588—597. — Thaly 1875. 206—209. — R. F.: Hajdan és most. Századok, 1867. 425^26. (1563. évi árszabás) — NT csal. lev. 79. — Szalay Á.: Négyszáz magyar levél a 16. századból. Magyar levelestár, I. Pest, Bp. 1861—1879. (alább: 400 magyar levél) 146—147,222—224. — Petrichevich Horváth E.: A Petrichevich család naplói. Bp. 1941. 30—31. — Károlyi oki. III. 328, 364—367. — Podmaniczky oki. III. 296, 347—351,488. — Komoróczy 67, 104, 107. — Csáky kassai lt. fasc. 48. 1564— 1565. Ampt Register — Maksay 1958.42. — Vö. Zimányi V.: Magyarország az európai gazdaságban 1600—1650. (Értekezések a tört. tud. köréből. Új sorozat 80.) Bp. 1976. 68. s köv., 118. s köv.
