Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Győr megye 1549

• Az összeírt 119 zsellérből több jutott a kisbirtokokra, mint amilyen arányban azok a portákból részesedtek. A 103,5 új telepítésű telek, s a két, egészében újonnan épülő helység ezzel szemben szinte mind a jobb módú középbirtokosok földjére esett (a győri káptalanéra 46, a Héderváry családéra 23, a Bakythéra 16,5 telek, Törökére 1 helység). A 3 szolgát (servus) Bakyth, illetve Héderváry birtokain vették számba.

2 Győr megye korábban számon tartott 5 városa közül csupán Hédervár (és az összeírás alól magát kivonó Győr) neve került be az összeírásba, minimális portaszámmal.

3 A népesebb helységek (Balony, Gyarmat, Kóny, Oltva, Patás, Zámoly, egyenként 10,5—17 portával) az egyházi és világi középbirtokosok között oszlottak meg. A megye birtokos társadalmának összetétele a 16. század közepét megelőző évtizedekben nem sokat változott. Húsz birtokos közül 6 világi úr hasonló nevü férfiági elődei és 6 egyházi intézmény az előző században is Győr megye földjén honosak voltak. A jelentősebb (10 portán felüli) birtoktestek tulajdonosai közül egyedül a Héderváry-jószág egy részére adományt nyert Bakyth Péter volt új ember. A győri ispotályosok (keresztesek) egyetlen faluját egy idő óta „Keresztes" Márk (nyilvánvalóan egyik volt rendtag) nevén jegyezték föl. A birtokosság utánpótlása az évszázadok során elsősorban a megye déli és északi szomszédságából (Veszprém, Vas, Somogy, Pozsony, Bars megyékből) érkezett.