Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Gömör megye 1549

A 169 egytelkes nemest nem helységenként, hanem csupán járásonként írták össze,

4 túlnyomó részüket a megye 2 járásában: 70-et nyugaton, a Balog és Turóc völgyére kiterjedő járásban (Fillértől Rimaszécsig) és 61-et délkeleten, Sajógömörtől keletre és délre. A megye délnyugati sarkában fekvő járásra csupán 23, az északi részekre pedig csak 11 jutott. Az összeírott egytelkeseknek fele része egyenként 50 d.-t fizetett, a többiek 2-en, 3-an (néhány esetben 4—6-an is) közösen vállalták ezt a terhet. Az első csoport minden bizonnyal az egésztelkeseket, a második a fél- és töredéktelkeseket foglalta magában. Egyháziak az esztergomi érseken kívül csupán jelentéktelen birtokokon gazdálkodtak (az egri káptalan, 2 pálos rendház, valamint a pelsőci plébános), együttesen 134,5 portán, a megyei porták 7,1%-án. Porta % 100 portán felüli birtokok 639,5 33,8 11—100 porta közti birtokok 817,25 43,1 0—10 porta közti birtokok 438,25 23,1 Összesen 1895 100

5 A megye 402 összeírt pusztatelkéből viszonylag sok esett a világi nagybirtokosokra. Különösen nagy számban koncentrálódtak Bebek és Basó népes településein: Nagyrőcén, Sajógömörben, Murányon. Annál kevesebb pusztát találtak az érsek földjén; jó néhány közép- és kisbirtokos jószágán pedig egyet sem. A zsellérek száma már jóval nagyobb volt (1194), eloszlásuk többé-kevésbé egyenletes. Basóra, Bebekre és nem egy közép- meg kisbirtokosra azonban több jutott belőlük az átlagnál. Nagyobb számban éltek együtt a városokban (Csetneken, Dobsinán, Jolsván, Pelsőcön, Rozsnyón, Szécsen), valamint Deresk helységben. Kisebb nemesek nem egy apró településéről (és néhány nagyobbéról is) ugyanakkor teljesen hiányoztak. A 202 új telepítésű jobbágyot túlnyomórészt nagy- és középbirtokokon írták össze; Basó, Bebek és a Széchy család jószágán együttesen 94-et, ebből 63-at Gömörön és Jolsván. Az érsekre és Derencsényiékre viszonylag kevés új telepes jutott, a 10 portán aluli birtokosokra pedig (közülük is csak 7-re) mindössze 17. Az urasági szolgálatban álló 81 személy közül csupán az alsósajói vámos szolgálatának természetét ismerjük; a többiek „servusok" vagy „servitorok" voltak. Legtöbbjüket a két nagyúr foglalkoztatta (Bebek 27-et, Basó 15-öt), jó néhányukat a középbirtokos Széchy, Csetneky, Lorántffy család és Feledy Euszták. További 9 tulajdonosra (köztük 4 kisbirtokosra) mindössze 18 szolgálatvállaló jutott. Az egyháziak a pelsőci plébános 1 emberén kívül nem tartottak szolgákat. Az „egyéb" rovat 148,5 összeírtja túlnyomó részben bíró volt, a többit, 15,5 libertinust Bebek, Basó, az érsek, Rákóczi és a Csetneky család birtokán vették számba.

6 Gömör megye 8 középkori városából az összeírás idején Jolsva, Csetnek, Rozsnyó és Pelsőc voltak a legnépesebbek (Jolsva 41+90, Csetnek 34 + 48,5, Rozsnyó 52 + 25, Pelsőc 24 + 31 portával, illetve más egységgel). Dobsinán, Szécsen, Gömörön és Gedén kevesebb lakó élt, bár portáik és más egységeik együttes száma valamennyiüknél 20 fölött volt. Hasonló nagyságrendű 4 Magyar Országos Levéltár (E 158.) Conscriptiones portarum 1549., XIV. 5 Ebbe a kimutatásba az 1553. évi összeírásból nyert adatok is bedolgozásra kerültek. 6 Rozsnyón 4-et, Rekenyeújfalun 1-et, Krasznahorkaváralján 1,5-et, Jólészen 0,5-et, Hosszúréten 1-et, Rudnán 0,5-et, Berzétén 2-t, Szalócon 1-et, Jolsván 4-et.