Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Esztergom megye 1549
ESZTERGOM MEGYE 1549 Esztergom várának eleste után (1543) a megye déli része — amely egykor déli irányban a későbbinél kiterjedtebb volt — hosszú időre szilárdan török kézen maradt, s a magyar adóösszeírók csak a Dunától északra eső, a töröknek ugyancsak kiszolgáltatott és 1543 óta erősen is pusztított megyeterületen tevékenykedhettek. Az 1549. évi összeírásból ezen az északi parton csupán mintegy 6 helység maradt ki. A jegyzékbe vett porták túlnyomó része 3 (egyenként 14—96 portára kiterjedő) középbirtokhoz tartozott, de mindháromnak tulajdonosai az ország nagyurai közé számítottak; az esztergomi érsek (12 helységben, a megyeterület legnagyobb részére kiterjedő birtokkal), Báthori András tárnokmester (3 helységben), valamint Balassa Menyhért, utóbb magyarországi főkapitány, majd erdélyi tanácsúr (2 helységben) a megyén kívül mindannyian tekintélyes területet mondhattak magukénak. Kisebb birtokost csupán egyet írtak össze, egytelkeseket pedig egyáltalán nem. Az egyházi birtok 96 portára, a megyeiek 61,1%-ára terjedt ki. Porta % 11—100 porta közti birtokok 154 98,1 0—10 porta közti birtokok 3 1,9 Összesen 157 100 A pusztatelkek száma a lefolyt esztendők hadieseményeinek következtében ijesztően magas volt (216), és jóval felülmúlta a porták számát. Csaknem ugyanolyan sok zsellért (173-at) vettek számba. Az érsek birtokán jóval az átlagarány fölött lehetett pusztatelkeket és zselléreket találni. Az 5 legnépesebb helységben, továbbá a kisebb Kéménden és Muzslán nemegyszer a porták többszörösére rúgott a puszta- és zsellértelkek száma. Az érsek és Balassa jószágán l-l molnárt írtak össze. 1 A megye székhelye (egyben királyi város), s a hozzá kapcsolódó Szentgyörgy és Szenttamás meg a Duna túlsó partján fekvő Párkány mezővárosok kiestek az összeírok hatásköréből. A városnak számító települések közül egyedül Bátorkeszin jegyezhettek föl 32 portát és 13 más egységet. A többi településből Ölved, Magyar- és Németszőgyén, Farnád és Alsóbény portaszáma haladta meg a 10-et.
