Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Csanád megye 1561

középbirtokos, öröklés és királyi adomány útján a kihalt Ravazdy-famíliáéból és másokéból. Palaticzy János egy Telegdy leány férjeként vált 3 Telegdy-falurész urává. Székely Balázs (Szatmár megyéből) a Serényiek jószágából részesült, mások számos egykori kisbirtokos földjét foglalhatták el (Haranghy, a délszláv Fekete és az Aradból jött Mácsalaky). Nem kevés birtokcserélődés esett a megye régen honos családai között is (a Forgáchok pl. az 1550-es években kapták itteni részeiket, miután korábbi helységeik másokra szálltak már). A csanádi birtokosság a 16. század közepéig elsősorban Biharból és a Tiszántúl északi megyéiből, majd — nyilvánvalóan a török terjeszkedése óta — a déli vidékekről kapta utánpótlását (a szomszédos megyékből egyedül Aradról valamelyest), de nem volt kevés a Felvidékről érkezettek száma sem.