Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Borsod megye 1549

voltak. Réghy Kelemen részben az özvegy Tomorynéval kötött házasságának köszönhette újonnan szerzett javait; számos régi borsodi középnemes-famíliával birtokolt közösen, akárcsak Rinóth Bálint, egyebek közt egykori Bérentey-jószágok gazdája. Serédy Gáspár a váradi káptalan faluit foglalta el a maga számára. Nem volt jelentéktelen a régi megyebeli birtoktulajdonosok jószágainak cserélődése sem; a király röviddel az összeírás készülte előtt vehette csak birtokába az egri váruradalmat, a királyi család régi uradalmáról, a diósgyőriről viszont nem sokkal előbb végképp lemondott. A Perényiek Mohács után jutottak hozzá a dédesi és ónodi (egykor Pálóczy-, illetve Rozgonyi-) uradalmakhoz. A megyei birtokosság utánpótlása leginkább a szomszédos megyékből, köztük is elsősorban Gömörből és Hevesből érkezett.