Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Bevezetés
Egyszerűbb és gyakoribb volt, amikor az urak a maguk domíniumaiból szakítottak ki részeket, hogy servitoraikat földhöz juttassák; ezt tette Lossonczy István, Török Bálint vagy — nagy mértékben — Zrínyi Miklós. 39 Ugyancsak nagybirtokból szakadt ki (a váradi püspökéből) a környék román vajdáinak és más kisembereinek a földje, másutt pedig egy-egy plébánosé vagy kisebb rendházé. 40 Minden nagy étvágyú vagy nagy szerző számára könnyű prédául kínálkoztak az egyházak bármilyen okból elárvult birtokai, a hódítóktól elpusztított vagy csupán fenyegetett intézményeké éppúgy, mint azok, amelyek az egyházszervezet sorvadása vagy a reformáció terjedése miatt váltak gazdátlanokká. A birtokszerzők közt elsősorban nagyurakat találunk és más, elegendő fegyveressel rendelkező személyeket, akik az erőszakos foglalást végre tudták hajtani, sőt a legális adományozást követő birtokbavételeket is. Nádasdi Tamást Ferdinánd erősítette meg a zalavári apátság már Mohács előtt elnyert kommendátori tisztségében. 41 A szentgotthárdi apátságot a Mohács utáni esztendőben Serédy Gáspár, a királyné titkára kapta meg. 42 Török Bálint, a várnai perjelség gubernátora pedig 1535-ben már kiskorú fia számára eszközölte ki a kormányzóságban való utódlás jogát. 43 Izabella királyné úgy adta kancellárjának, Csáky Mihálynak Kígyós birtokot (Bereg m.), mint amely „per haec disturbiorum tempóra et claustri illius destructionem ac monachorum eiectionem" az erdélyi fejedelemre szállt. 44 Mindenekelőtt a hódoltság területére vagy annak közvetlen közelébe eső püspökségek, káptalanok, rendházak birtokai estek áldozatul urak foglalásának. A székhelyéről elköltözött csanádi káptalan faluit a tiszaföldvári apátságéval együtt (Csanád, Külső-Szolnok megye) a közel fekvő gyulai vár tisztjei (Mágochy, Olcharovith) vették birtokukba. Az egri püspök meg a bélháromkuti apátság Borsod megyei javait Balassa Zsigmond főispán, majd Horváth Ferenc szarvaskői várnagy tartotta elfoglalva, a váradi káptalan faluit (ugyanott) Serédy Gáspár királynéi titkár, utóbb főkapitány. A szentgotthárdi és a bakonybéli apátság az erőszakos nagyúr, Török Bálint, majd fia kezére került, a pápóci prépostság egy faluja (Sopron m.) Sárkány Antalhoz (aki mögött Nádasdi Tamás állt). A Bakythok Szombathely elfoglalásával jutottak hozzá a győri püspök ottani uradalmához (Vas és Sopron megye), ahogyan a veszprémi püspök Zala megyei domíniumához Paksy János, a veszendőbe ment pilisi apátság Hont megyei javai időlegesen más egyházi javakkal Nyáry Ferenc lovászmester jószágát gyarapították, a fehérvári káptalanéi (Somogy m.) Tahy Ferencet (Nyárynak a zászlósuraságban utódjáét), a zselici apátság falui az Allya család újonnan összeálló földvagyonának váltak részévé (Somogy m.). Egy-két esetben egyháznagyok akciója előzte meg a világi urakét, s az előbbiek lettek egy-egy felbomló rendház jogutódaivá (így Bornemisza és Oláh püspök a tihanyi apátságéi). Fráter György váradi püspök és kincstartó az önállósult Erdély számára 1542ben lefoglalt erdélyi püspöki javakat kezelte Közép-Szolnok megye területén. Nagyritkán középés kisbirtokosoknak is jutott néhány jobbágytelek vagy egy-egy falu, ahogyan Pöstyéninének a garamszentbenedeki konvent egy a székhelytől igen távoleső helysége (Külső-Szolnok megye), Muthy Lőrincnek és Deák (Litterátus) Mihálynak Komárom megyei jószágok. A győri ispotályos (keresztes) rendház szekularizált földjeit Keresztes Márk, minden jel szerint a volt rendházfőnök vette át (Győr megye). A Felvidék néhány kisebb egyházi intézményét már semmiképp sem veszélyeztetett helyzetük juttatta romlásba, hanem kétségkívül a bomladozó egyházszervezet. A turóci prépostság 3 Nyitra megyei faluja az esztergomi érseké lett, ugyanott a kolozsi apátság 39 Lib. reg. I. 1535. — Zala és Nyitra megyei bevezető szöveg. 40 A Móriczok meggyesi vikáriusáé, a Drágfyak erdődi plébánosáé, valamint a Perényiek terebesi pálos rendházáé: Szatmár, Közép-Szolnok, Zemplén megye bevezető szövegei. A váradi püspökre 1. a Bihar megyeit. 41 Komoróczy 19—22. 42 Lib. reg. I. 1527. 43 Uo. 1535. 44 Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. Bp. 1919. 570—571.
