Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Bevezetés
de már ő sem mint az akkor kapott javak tulajdonosa. 21 Az elkövetkező évtizedek polgárháborúi során nem egy Zápolyai-vár ostrom útján jutott a Habsburg-párt kezére. Utóbb Serédy Gáspárt, Kosztka Miklóst (és vejét Nyáry Jánost), Ostrosith Jánost, Tarnóczy Andrást meg az utóbb mindenét feladni kényszerült Pekry Lajost találjuk az egykori Zápolyai-domíniumok birtokában. A nagyarányú birtokkobzások közül említettük már Héderváry Ferencet (1522-ben). Javaiból a Bakyth testvéreken kívül Székely Lukács is részesült (Somogy m.). A „hűtlen" Máriássyak falui közül egyesek — 1528-tól, illetve 1529-től, néhány évi időtartamra — két Bebeknek és zálogként Lőcse polgárainak jutottak. 22 A későbbiekben csökkent ugyan a hütlenségi esetek száma, de az 1530-as években ismét tekintélyes javakat veszített az uralkodó kicsúfolása miatt elítélt Pekry Lajos; Pozsony megyei földjeiből Báthori András kapott. A 4 Forgách testvért sújtó fej- és jószág vesztési ítélet teljes hatálya az 1540-es években csupán rövid ideig tartott; utóbb a büntetésből másoknak adott 200 jobbágytelküket is vissza tudták szerezni. 23 A Zápolyaiakhoz csatlakozott Telegdy és Dóczy elkobzott jószágaiból (Csanád, Békés m.) Kerecsényi László főkapitány, Székely Márton és Olcharovith Demeter, a gyulai őrség tisztjei részesültek dél-magyarországi hadisikereik jutalmául. Katonai, hadvezéri érdemekért egyébként is gyakran járt birtokadomány. Királyi kapitányok, életüket harcban kockáztató, nemegyszer súlyos sérülésekkel hazatért parancsnokok előbbutóbb részesültek belőle, ahogyan Forgách Simon, lippai meg temesvári haditettei és török fogságból való szabadulása után, majd az 1560-as évek felső-magyarországi harcait követően, az utóbbi alkalommal Pethő Jánossal együtt. 24 A minden vagyon nélkül induló Telekessy Imre kassai kapitány sorozatos győzelmei után 3 megyében vált birtokadományossá. 25 Serédy Gáspár, Török Bálint vagy Balassa Menyhért éppúgy megkapták bőséges jutalmukat, mint a külföldről érkezett és királyi szolgálatba állt Kosztka Miklós vagy Teuffel Erasmus. Anyagiakban is megnyilvánuló, hasonló elismerés járt néha értelmiségi munka fejében: Aranyáni Dámján nádori ítélőmester, valamint Sziládi Péter, az egyházjog doktora Trencsén megyében tekintélyes birtokhoz jutott, az utóbbi Szalaházy püspök-kancellár támogatásával. Zermegh János kincstári szolgálata idején részesült birtokadományban. 26 Végül a királyi udvarba bejáratos előkelők minden különleges érdem nélkül is előállhattak igényeikkel, s nemegyszer volt részük bőséges juttatásból (mint pl. Révay Ferenc nádori helytartónak, Horváth Gáspár kamarásmesternek vagy Balassa Zsigmond főispánnak). Járt valami a nagyurak rokonságának is: 1551-ben 2 egyházi méltóság „neposai" meg Nádasdi Tamás országbírói titkára nyert adományt. 27 Egyik Csongrád megyei birtoktestből Zay báró, királyi kapitány, Viczmándy főispán és Liszti kancellári titkár közösen részesültek, mintegy a katonai, az értelmiségi és a közigazgatási hivatás képviselőiként. Az uralkodó nemegyszer kényszerült rá, hogy az uraktól fölvett kölcsönöket vagy az általuk várak védelmére, zsoldra meg egyéb hadiköltségekre kiadott pénzösszegeket földadománnyal törlessze. 28 21 Barta G.: Illúziók esztendeje. Történelmi Szemle, 1977. (alább: Barta: T. Sz.) 12. — Demkó K.: Felsőmagyarországi várak és várbirtokok a XVI. században. Hadtörténelmi Közlemények, 1914. (alább: Demkó) 213. — L. a megyei bevezetők szövegeit is. 22 Iványi B.: A márkusfalvi Máriássy család levéltára. Bp. 1917. (alább: Iványi 1917) XIX. 23 Bártfai Szabó L.: A Hunt-Pázmán nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 1910. (alább: Bártfai Szabó) 216— 221. 24 Sörös P.: Ghimesi Forgách Simon báró. Századok, 1899. 596—597, 720—721. — Istvánffy 276. 25 Thelekessy Imre kassai kapitány végrendelete. Közli: Komáromy A. Történelmi Tár, 1891. (alább: Komáromy 1891) 140— 145. 26 Sörös P.: Telegdi János. Századok, 1906. (alább: Sörös 1906) 109—111, 219—220. 27 Magyar Országos Levéltár A 57 Libri regii (alább: Lib. reg.) II. 1551. 28 Esterházy J.: Adalék a Serédy család történetéhez. Századok, 1880. (alább: Esterházy) 224. A bécsi udvari kamara levéltárának magyar vonatkozású oklevelei. Közli: Schönherr Gy. Történelmi Tár, 1887. 567. — Haan L.—Zsilinszky M.: Békés megyei oklevéltár. Bp. 1877. 129—130.
