Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Békés megye 1553
BÉKÉS MEGYE 1553 Békés megyét a Délvidék 1552. évben kezdődő török hódoltsága juttatta először kiszolgáltatott helyzetbe. Gyula vára egymagában nem tudta már megvédeni a hadjárások és a török portyák pusztításaitól; gyakorivá vált a lakók elmenekülése, délről mind több jövevény érkezett. A megye 16. századi kiterjedése nem sokban különbözött a későbbiektől: a délnyugati megyesarkon ideszámított az utóbb Csongrádba tartozó Királyság, Donát és Fábiánsebestyén, délen nem került akkor még át Csanádba Apáca, Bihar megye területéből pedig itt írták össze az elpusztult Dancsházát. Ezzel szemben a déli határszélen nem tartozott akkor Békéshez Kétegyháza, Komlós és Földvár, északon pedig Szeghalom és Halásztelek. A jelzett határon belüli helységek túlnyomó része fölkerült az adóírók listájára. Egyedül a királynak volt a megyében 100 portát meghaladó birtoka: a gyulai uradalom 16 itteni helységében (s egy további helységben) 281 portát írtak össze; a domínium központjától északnyugatra terjeszkedő s tovább a nyugati megyehatárig húzódó széles sáv tartozott a kincstárnak ehhez az 1552-ben megszerzett jószágához. Tíz birtoktest terjedelme volt 11—100 porta közötti, és 31-é ennél kisebb. Az ismert nevü birtokoscsaládok közül egyedül a Mágochyra és a Dóczyra várt mágnássor. (Mágochy Gáspár ezt már 1572-ben elérte.) A megye vezető családjai közé tartozott a rovásadóban felsoroltak közül az Ábránffy, a Gál, a Haranghy, a Horváth, a Nadányi és a Szedechy. Másutt játszott kiemelkedő szerepet: a Bánrévy, a Massay és a Veér család. A rovásadójegyzék szükségképp egytelkes nemeseket vett számba „sunt in curia nobilitari" megjelöléssel 5 helységben (Ajtóson, Kamuton, Kerekin, Endréden és Simán), számuk megadása nélkül, s ezekhez az 1555. évi jegyzék 1 további 2 helységének l-l egy telkesét számíthatjuk hozzá, nemkülönben Csákóhegyese 2 menekült nemesét. A kisnemesi települések mind a Fehér- és Kettős-Körös közelében csoportosultak. Egyházi birtokot Békés megye földjén csak két apácarend tartott kezében: a (budai) nyúlszigetiek, valamint a váradi beginák, együttesen is csupán 15 portát (a megyei porták 2,4%-át). • Porta % 100 portán felüli birtokok 278 44,2 11—100 porta közti birtokok 221,8 35,3 0—10 porta közti birtokok 129,2 20,5 Összesen 629 100 1 Magyar Országos Levéltár (E 158.) Conscriptiones portarum LXIV.
