Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Bars megye 1549

3/4 része (43-ból 31) volt helybeli középkori családok férfiági leszármazottja, illetve évszázadok óta helyi birtokadományokat élvező intézmény, hanem — a legtöbb más megye uradalmaival ellentétben — ez idő alatt a nagy- és középbirtok túlnyomó része is változatlan kezekben maradt.

5 A Lévai Cseheknek és Forgáchoknak — az egyházakon és a városokon kívül egyedüli nagybirtokosoknak — messzire nyúlt vissza helyi múltja, a középbirtokosok csoportjából pedig csupán a Hrussóy, a Ghyczy és a Gosztonyi család került be Barsba a 16. század folyamán. (A többiek közül nem egy az előző századokban; főként a szomszédos megyékből érkezett.) A Trencsénben birtokos Hrussóyak 1504-ben vétel útján jutottak a hrussói uradalom tartozékaihoz (ez a domínium, egykor Csetneki-, Bebek- és Kistapolcsányi-uradalom alatt, az utóbbi félszáz évben nagyon sürün váltogatta gazdáit). Ghyczy és Gosztonyi (Nyitra, illetve Vas megyéből) kisebb helyi famíliák (Marsovszky, Deméndi stb.) helyére léptek. A többi jövevény (köztük néhány nagyúr: Bornemisza, Mérey, Nyáry), legfeljebb pár portányi földön vetette itt meg a lábát. 5 A 15. századi adatbázis itt — történelmi földrajzi feldolgozás hiányában — fogyatékos.