F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek

Miután a nemzetgyűlés által kimondott függetlenség értelmében hozott határozatok nyomán a kormányzó elnök május első napjáról kelt jelentése

3 szerint a ministerium megalakult, a mai napon tartott ministeri tanács ülésében szóba hozatván a kormányzó, s egyes ministeriumok, valamint a ministeriumoknak egymás irányábani viszonyaik meghatározása, s az ország kormányzatához tartozó különféle tárgyaknak az illető egyes ministeriumok közötti felosztása, következő szabályok állapíttattak meg: A kormány hivataloskodásának megkezdésénél szükségesnek látja mindenekelőtt a ministerium közös teendőit megállapítani; a külön tárczákhoz tartozó ügyek osztályzatát rendszerezni, s az ügyviteli rendre vonatkozó némely szabályokat megállapítani; a távollévő ministeri hivatalnokok megérkeztéig pedig, valamint a még ürességben lévő hivatalok betöltéséig az illető tárczák kezelésére nézve ideiglenesen intézkedni. Mihez képest következők határoztatnak: 1-ör a ministeri tanácsra nézve:

4 Ministeri tanács a kormányzó vagy annak jelen nem létében a ministerelnök elnöksége alatt hetenkint rendesen kétszer, hétfő és csütörtök napokon esteli 6 órakor fog tartatni; rendkívüli esetekben azonban mindannyiszor, amennyiszer rendkívüli tárgyak merülendnek fel s üléstartást valamelyik minister szükségképpen kívánna, tanácsülés fog egybehivatni.

5 Ministeri tanács határozand el: a) Minden oly tárgy körüli intézkedést, mely által a közigazgatás bármely ágához tartozó új elv megállapítása forog fenn; b) Minden megállapítást, mely által az ország átalános politikájában változás történik, vagy a követett politikában más irány határoztatik; c) Végre minden oly kérdést, mely lényegénél fogva az összes kormány felelősségét igényli, s békés időben a törvényhozás körébe tartozik.

6 A tanácskozás gyorsasága tekintetéből a ministerek sor szerint s rövid indokolással terjesztendik elő kívánataikat. Oly tárgyak iránt, melyek írott előterjesztésben már kifejtve vannak, a ministerek véleményét köröztetés útján lehet összeszedni. A ministertanácsi ügyek előadása, jegyzése s kiadása, valamint a ministertanácsban tárgyalt ügyekre vonatkozó határozatok kimerítőleges kidolgozása az országkormányzó oldala mellett leendő két álladalmi tanácsos feladata leend.

7 A jegyzőkönyveket rendesen az elnöklő fogja neve aláírásával hitelesíteni; nevezetesebb tárgyak jegyzőkönyveit azonban a tanácsban jelen volt ministerek mindnyájan aláírandják. A jegyzőkönyv rendesen szokott alakban vezettetik, nagyobb fontosságú, s oly ügyekben pedig, melyek új tanácskozás tárgyai, vagy az országgyűlés körébe tartozók lehetnek, külön íven fog szerkesztetni. Minden oly tárgyaknak kidolgozása, melyek tágasabb munkakört igényelnek, milyenek a közigazgatási szabályok, vagy az összes kormány által előterjesztendő, s a törvényhozáshoz tartozó javaslatok, — a törvény rendeletéből nyugdíjazott s kiszabandó határidő alatt magok igazolására utasítandó álladalmi egykori tisztviselőkből,

8 vagy ha ezekből ki nem kerülne, más, de mindenesetre szakértő egyének-