F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek

bői napidíj mellett alakítandó bizottmány

9 elődolgozataival, s megbírálásával fog elintéztetni. 2-or: Az egyes ministeriumokra nézve: A rendőrségi osztály, mely természeténél fogva a közigazgatásnak egyik lényeges ága és eszköze, a belügyi tárczához visszacsatoltatik,

10 valamint az egészségügy is, mint a rendőrségi felügyelethez tartozó tárgy, a belügyi tárczához tétetik át.

11 A nemzetőrség, mint a polgári szabadság s a közbátorság biztosítéka, s eképpen a belügynek egyik leghatályosabb igazgatási eszköze, ezen ministeriumhoz aképpen csatoltatik, mint az az első ministerium idejében csatolva volt. Midőn azonban valamely helybeli nemzetőrség a hon védelme érdekében saját határából kimozdíttatik, s az álladalom által láttatik el, kimozdítása idejétől hazatértéig a hadügyministerium intézkedése alatt fog állni.

12 A postaügy a közlekedés eszközeihez tartozván, a közlekedési ministeriumhoz tétetik át.

13 Mi a harminczad és vámügyet illeti, ezekre nézve minden oly kérdés, mely az ország külügyre vonatkozó politikai, s kereskedelmi érdekeinek alapján elintézendő, a külügyi s illetőleg kereskedelmi ministerium köréhez tartozandik; a tettleg fennálló harminczad és vámrendszer kezelése azonban s azok szabályozása és rendezése a pénzügyministeri tárczához csatoltatik.

14 Ezen változtatások mellett egyebekben a ministerek ügyköre aképpen marad felosztva, mint az első ministerium alatt osztatott fel.

15 A ministeriumi hivatalnokok osztályozása, rendezése és számának meghatározása körül minden minister saját körében maga intézkedendik, de ezen intézkedésnek eredményét a ministertanácsnak fogja bemutatni, s ez a hivatalnokok számának aránybavétele mellett, azoknak fizetése s a hivatal-fokozat egyformasága felett határozatot hozand.

16 A ministeri hivatalok betöltésénél a kormány azon elvet követendi, miszerint a hon ügyeinek kezeléséhez csak oly egyének alkalmaztassanak, kik szolgálatukat kétes időben sem tagadták meg. Minélfogva a régi hivatalnokok között csak azokat tekinti alkalmazhatóknak, kik a nemzeti kormányt nem hagyták el, midőn székhelyét megváltoztatta, s azt Debreczenbe követték. És ehhez képest a később jelentkező hivatalnokok magokat arra nézve igazolni kötelesek, hogy az ellenség által megszállott helyeken önkényt nem maradtak. Minek rövid útoni megítélése azon ministert illeti, kinek körébe az illető hivatalnokok tartoznak, s kinek alkalmazása szóban van, vagy kéretik.

17 A hivatalnokokat a tanácsostól lefelé az illető minister nevezi ki, de a tanácsosi fokozaton felül álló, valamint minden bírói hivatalnok kinevezése is a kormányzó jóváhagyásával történik.

18 A katonai hivatalnokokat illetőleg a kinevezés törzstiszttől felfelé az országkormányzó jóváhagyásával, törzstiszten alul pedig a hadügyminister által tétetik.

19 Az egyházi hivatalnokok közül azok, kik elébb királyi kinevezéstől függtek, jövőre az országkormányzó jóváhagyása mellett, azok során kívüliek pedig egyenesen a vallásügyi minister által neveztetnek ki.

20 5* 67