F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek
[Budapest], 1848. július 9. Július 9-kén tartott ministertanács-ülésben felolvastatott a nádor kir[ályi] helytartó levele, 1 mely által tárgyalás végett közli János főherczegnek a nádorhoz f. hó 4-kéről intézett aziránti iratát, hogy a Magyar és Horvátország között czélba vett kiegyenlítés eszközlése végett a horvátok ellenében semmi ellenséges megtámadások ne tétessenek, és a horvátországi és határőrvidéki ezeredek pénztárainak dotatioja felől a ministerium mielébb gondoskodjék, különben ennek elmulasztása ingerlő ellenségeskedésnek fogna tekintetni. Mi az ellenséges megtámadás felfüggesztését illeti, a kiegyenlítés kérdésében a ministerelnök éppen Bécsben levén, ő a teendőkkel meg van bízva; 2 a horvátországi és határőrvidéki ezredek pénztárainak dotatioját illetőleg pedig, miután Horvátország s a határőrvidékek magokat Magyarországtól tettleg s önkénytesen elszakasztották, és minden érintkezést megszüntettek, a ministerium Magyarország nyílt ellenségeinek pénzt nem szolgáltathat. -^ 3 Az erdélyi szász nemzet óvást tett aziránt, hogy míg az unió felől hozott törvény őfelsége által nem szentesíttetik, a ministerium a szászokra nézve minden tettleges intézkedésekkel hagyjon fel. Az unió iránti törvény őfelségéhez már felküldetvén, s annak szentesítése minden órán váratván, a szász nemzet óvását a ministerium tudomásul vette, kijelentvén, miszerint távol sincsen szándokában a szász nemzet jogait bármiképpen csorbítani, a királyi biztos kiküldését azonban elkerülhetetlenül szükségesnek tartotta. — 4 Ugyanez alkalommal felolvastatott az austriai consulnak Jassyban f. e. június 28-kán kelt tudósítása, mely szerint az orosz hadsereg azon napig Moldvába még be nem nyomult. — Az oláhországi mozgalmak, s a külügyministernek aziránti levele 5 következtében, hogy az orosz ministerium némely oláh bojároknak Erdélyből kitiltását eszközöltetni kéri, kiknek ottani megszenvedése az orosz hadsereg benyomulását leginkább előidézhetné: a külügyministernek megíratni határoztatott, hogy a ministerium az oláh menekvőknek helyet adni tartozik, de megtette a rendelést, hogy azok az oláh határszélektől távozzanak, s reményli, hogy emiatt oly országtól, mellyel a magyar birodalom barátságban él, ellenséges lépéseket nem fog tapasztalni. Intézkedés tétetett aziránt is, hogyha az oláh bojárok Erdélyben Oláhország részére katonákat toborzanának, ezen toborzás rögtön és szigorúan akadályoztassák. 6 Vörös Antal egykorú másolata. MOL, 1848/49-i minisztérium levéltára, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (H 5.) — Közli: KLÖM XII. 275. sz.