F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek
3 or A külügy Minister akadályoztatásának esetében, álladalmi titkára gyakorolja az aláírást és ellenjegyzést, miről a törvényhatóságokat körlevél által tudósítani fogja. — 9 4 er [Megegyezik a H 5-ből közölt szöveggel.] 5 or Az igazságügyi Minister előterjesztvén, miként az 1844 országgyűlési javaslat a bűntető eljárásról, 10 melynek elvei szerint a folyó évi 18 lk t.cz. 17 ,k § (rendeli) az esküdt- • bíróságok alakítását elrendeli (azt határozza, hogy) a szolgálati lajstrom (készítését az összes összeírások közül a sors húzása által határozza megteendőnek) sorshúzás útján készüljön, miután az ez úton készült lajstrom (különböző egy .?...) a külön nyelvű együtt lakó népfajok tekintetéből könnyen sajtóvétségek megítélésére egészen alkalmatlan esküdtszékek alakítására adna alkalmat. — Az igazságügyi Minister felhatalmaztatott, hogy az esküdtszékeknek alakításánál a szolgálati lajstromot (készítését) a törvényhatóság által választott három tagból álló bizottmány készítse el, a sorshúzás csak a valósággal ítélő esküitekre maradván fenn. 11 6 or A pénzügy és nevelésügy ministerek közös előterjesztésére Határoztatott: hogy a közalapítványi, nevelési, s vallási alaphoz tartozó jószágok kezelése leginkább azért, minthogy ezen alapok a legközelebb hozott 9 lk t.cz. következtében igen tetemes veszteséget szenvedtek, a törvényhozás pedig a nevelésügyet jelenleg máshonnan nem dotálta, mi által elkerülhetetlen szükséges, hogy a nevelésügyi minister magát jövedelemforrásai iránt minél elébb tájékozhassa, addig is, míg a törvényhozás e részben végképpen nem intézkedik, azon tőkék kezelésével együtt, melyek a fent nevezett alapokhoz tartoznak, vagy azokkal összeköttetésben vannak, a nevelésügyi ministert fogja illetni. — 12 7 er A külügy Minister állásának és hatáskörének bővebb meghatározása iránt, több pontokra nézve utasítást igényelvén, s a törvény egyes szakaszainak egybevetése után, nézeteit előterjesztvén, — következendők határoztattak: 1. A kegyelmezési jog kezelése iránt a főtörvényszékek és a törvényhatóságok (egyenesen) az ezen jog gyakorlatára vonatkozó tárgyakat egyenesen a külügyministeriumnak fogják felküldeni, s ez iránt tudósítandók. (.?.) 2. Külügyminister ő H[ercegsé]gének nézetei a nemességi perekre s külföldi örökösödési követelésekre nézve, tökéletesen megegyeznek a Ministeri tanács nézeteivel, valamint a 8 lk szakasz értelmezése is, — melyre nézve a ministeri tanács kijelenti, hogy a külügyminister csak arról felelős, miszerint az ellenjegyzett rendelet a hadügyminister előterjesztésével csakugyan megegyező nem különösen 0 a 13 ,k
