F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)
Bevezetés
jegyzőkönyvek bemutatása a minisztertanácsi jegyzőkönyvi forrásközlés műfaján belül egyedi sajátosságokat mutat. A szöveget levéltári anyag, elsősorban a Magyar Országos Levéltár, 1848/49-i minisztérium levéltára, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (H 5.) állaga alapján közöljük. Ott, ahol erre nem volt mód, felhasználtuk a Kossuth Lajos Összes Munkái-nak a közlését. Egy-egy ülésről néha több, szerencsés esetben egymást kiegészítő irat maradt ránk. Első helyen közöljük a minisztertanácsi jegyzőkönyvek állagából való iratot (legtöbb esetben Vörös Antal-másolatot), majd a jegyzőkönyvi kivonatot, végül a fogalmazványokat. A fogalmazványok számos olyan napirendi pontot őriztek meg, amelyeknek végleges, tisztázott szövegét nem tudjuk ellenőrizni. Sok az áthúzott szövegrész; ezeket zárójelben, eltérő betűtípussal, eredeti szövegelhelyezkedésben azért közöljük, mivel jelentősége van a kihúzott szövegrésznek is. Úgy gondoltuk, ennek a közlési problémának jegyzeteléssel való megoldása körülményessé tette volna mind a közlést, mind a használatot. Az iratokat időrendben, azon belül az egyes darabokat abc-vel jelölve közöljük. A keltezésben az ülés helyét — a Kossuth Lajos Összes Munkái nyomán — egységesen Budapesttel jelöljük; zárójelben akkor, ha az iratban nem szerepel a helyszín. A résztvevők neve, közelebbi időpont adatai a jegyzőkönyvek kezdetén találhatók, ezért ezek kivetítését nem tartottuk célszerűnek. Általánosan alkalmazott módszer szerint a szöveg egykorú nyelvi alakján nem, csak írásmódján változtattunk, azaz csupán a ma már zavaró helyesírási formát hagytuk el, pl. a kettőzött -ly-t. Meghagytuk a korhűséget érzékeltető és az értelmezésben nem zavaró -cz-t és a nagy kezdőbetűket. A jegyzetek részben tartalmiak, részben — elsősorban a fogalmazványoknál —az írásmódra vonatkoznak. A jegyzetek tekintetében is sok esetben támaszkodtunk a Kossuth Lajos Összes Munkái kiadványra. Több esetben bővebb jegyzeteléssel kellett áthidalni az elveszett jegyzőkönyvek okozta hiányokat. A forrás- és irodalomjegyzék után külön közöljük a miniszterek életrajzi adatait. Egyéb szereplőkről a jegyzetekben adunk felvilágosítást. Az előforduló forintérték (ezüst) pengőben értendő. A kötet használatát név- és tárgymutató segíti. Köszönet illeti értékes tanácsaikért Szabad György és Gergely András lektorokat, valamint a sorozat-főszerkesztő Varga Jánost.
