F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Miniszterek életrajzi adatai

Esterházy Pál herceg Görgei Artúr Horváth Mihály Klauzál Gábor Kossuth Lajos Mészáros LÁZÁT Széchenyi István gróf Szemere Bertalan Vukovics Sebő II.—szept. 11. között vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1848 őszén Münchenbe menekült. ? 1786. márc. 10.—

Regensburg, 1866. máj. 21. Diplomata és konzervatív politikus, akadémiai igazgatósági tag (1853). 1848. (ápr. 7.) ápr. 11.— szept. 5. között király személye körüli miniszter Bécsben. Lemondását az uralkodó okt. 6-án fogadta el. Toporc, 1818. jan. 30.—Visegrád, 1916. máj. 21. Cs. kir. katonatiszt, honvédtábornok, a szabadságharc idején több ízben a hadsereg fővezére. Dédes országgyűlési képviselője. 1849. máj. 7.—júl. 14. között honvédelmi miniszter. Aug. 11—13. a polgári és katonai hatalom birtokosa; 13-án feltétel nélkül leteszi a fegyvert. Szentes, 1809. okt. 20.—

Karlsbad, 1878. aug. 19. R.k. pap, történetíró, kultúrpolitikus, akadémiai tag (1. 1839, r. 1841, ig. 1871). 1844-től a bécsi Theresianum magyar tanára. 1848-ban csanádi püspök, a főrendiház tagja. Pápa országgyűlési képviselője. 1849. máj. 2.—aug. 11. között vallás- és közoktatásügyi miniszter. Pest, 1804. nov. 18.—Szeged, 1866. aug. 3. Ügyvéd, politikus. Csongrád képviselője 1848/49-ben. 1848. (ápr. 7.) ápr. 11.—szept. 11. között földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter. Monok, 1802. szept. 19.—

Turin (Olaszország), 1894. márc. 20. Ügyvéd, reformpolitikus. Pest város országgyűlési képviselője. Az első magyar felelős kormány pénzügyminisztere 1848. (ápr. 7.) ápr. 11.—szept. 12. között. A kormány lemondása után az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke. A Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése után ápr. 14-től az ország kormányzó elnöke 1849. aug. 11-ig. Baja, 1796. febr. 20.—Eywood (Anglia), 1858. nov. 16. Cs. kir. katonatiszt, akadémiai levelező tag (1844). Baja országgyűlési követe. Honvéd altábornagy. 1848. ápr. 7-től honvédelmi miniszter; ténylegesen máj. 23tól látta el hivatalát. 1848. okt. 1-től honvédelmi bizottmányi tag is. 1849. ápr. 15-én miniszteri posztjáról véglegesen lemondott, de máj. 6-ig ideiglenesen tovább vitte az ügyeket. Bécs, 1791. szept. 21.—Döbling, 1860. ápr. 8. A liberális reformmozgalom egyik legjelentősebb személyisége, a Magyar Tudományos Akadémia alapítója és tagja (ig. 1830, t. 1837), másodelnöke (1830—1850). Nyék 1848-i országgyűlési képviselője. 1845—1848 között a Helytartótanács tanácsosa, a közlekedési bizottság vezetője. 1848. (ápr. 7.) ápr. 11.—szept. 5. között közmunka- és közlekedésügyi miniszter. Pestet egészségi okokból hagyta el. Vatta, 1812. aug. 27—Pest, 1869. jan. 18. Politikus, író, akadémiai tag(1. 1840). A reformellenzék egyik vezére. Miskolci képviselő. 1848. (ápr. 7.) ápr. 11.—szept. 12. között belügyminiszter. A kormány lemondása után honvédelmi bizottmányi tag, felvidéki teljhatalmú kormánybiztos. 1849. máj. 2.—aug. 11. között miniszterelnök és belügyminiszter. Fiume, 1811.—London, 1872. nov. 17. Jogász. A reformkori liberális ellenzék tagja. Temesi alispán. 1848. májusában temesközi királyi biztos, majd a Délvidék kormánybiztosa. Kisbecskerek képviselője. 1849. máj. 2. —aug. 11. között igazságügy-miniszter.