F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Jegyzetek

1849. július 5. a) ( ) = betoldás 1 A két levél nem ismeretes. — Görgei elmozdításának és Mészáros kinevezésének híre a komáromi—ácsi ütközet estéjén érkezett meg a táborba, de csak másnap terjedt el a tisztikarban. Július 2-án Görgei megsebesült. Emiatt Klapka vette át a parancsnokságot, aki a kormányintézkedések miatt izgatott tiszteket nem tudta leszerelni. A július 4-i tanácskozásban úgy határoztak, hogy kérik a kormányt, Görgei inkább maradjon a seregnél, és miniszteri tisztét töltsék be mással. Ezt az álláspontot Klapka és Nagysándor József tábornokok személyesen képviselték a kormánynál. Erről: Vukovics 146—148. Leírása szerint Görgei ismét hadparancsnokként a korábbi módon viselkedett: „e pillanattól fogva senki parancsait többé nem fogadta el; jelentést alig tőn vagy kettőt egész Aradra beérkezéséig." (147.); Horváth III. 257. s köv.; Görgey II. 183—199. (ácsi csata), 200. s köv. Vö. Klapka. 2 Aulich Lajost július 14-én nevezte ki a kormányzó hadügyminiszterré. Személyéről: Vukovics 154— 155; Szemere III. 90—91. 3 Bayer ezredes Pestre rendelése arra lett volna kísérlet, hogy Görgeit elszigeteljék egyik legfőbb hívétől és a kormány hadműveleti elgondolásainak legnagyobb ellenségétől. Bayer Görgei mellett maradt, de nem sokkal később Görgei mozdította el vezérkari főnöki tisztségéből. — Bayer József (1821—1864) Volt es. kir. katonatiszt, Görgei vezérkari főnöke. Nagysándor József (1804—1849) Volt cs. kir. katonatiszt, honvédtábornok, hadtestparancsnok. — Dessewffy Arisztid (1802—1849) Volt cs. kir. katonatiszt, honvédtábornok, hadtestparancsnok. 1849. július 29. A Szegedre költözés elhatározása után rögtön megindult a fontosabb szervek, a had- és pénzügy költöztetése Pestről. Kossuth is július első napjaiban Ceglédre tette át szállását. Vukovics szemléletesen írja le, hogy hogyan sikerült ezekben az időkben egy minisztériumi tanácskozást összehozni. Néhány fontosabb eseményt említ meg, amelyek „ezen járó-kelő kormányzatidő alatt" történtek (150.): a Marczius Tizenötödike betiltása; Pest városának felhatalmazása apró pénzpapírok kibocsátására, amelyről éppen a pénzügyminiszter értesült utólag; általános népfelkelés meghirdetése a június 26-i minisztertanács határozata alapján — erről csak a kormányzó és a miniszterelnök értesült idejében. 150—153. A Marczius Tizenötödike betiltó rendeletét közli: KLÖM XV. 402. sz. júl. 7.; az aprócímletü pénzjegyekről: i/o. júl. 4. 390. sz.; a népfelkelésre hívó szózat: i/o. jún. 27. 352. sz. 1 Perczel újabb (vö. jún. 8-i ülés) lemondásának oka Damjanich aradi főfelügyelői kinevezése volt, lásd: KLÖM XV. 420. sz. — Horváth III. 381. 2 Mészáros lemondására: KLÖM XV. 768. 3 Lásd: a 30-án kelt minisztertanácsi jegyzőkönyv idevágó intézkedéseit! — A fővezérség problémája erősen foglalkoztatta a képviselőházat, amely július végén zárt üléseken vitatta az ügyet. A békepárt Görgei újbóli kinevezését igyekezett elérni. Az erről szóló visszaemlékezéseket idézi: Beér—Csizmadia 550—552. Török Ignác (1795—1849) Volt cs. kir. katonatiszt, honvédtábornok. Schweidel József (1796—1849) Volt cs. kir. katonatiszt, honvédtábornok. Wysocki József (1809—1873) A lengyel légió parancsnoka, honvédtábornok, hadtestparancsnok.