F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Jegyzetek

feladatává teszi a birodalmi és a magyarországi egység ellen való elkülönözési törekvések felszámolását. Közli: Pap I. XXXVII. sz.; Pejakovic 8. A biztost a nádor május 11-én nevezte ki Hrabovszky János péterváradi föhadparancsnok személyében. Vö. máj. 10-i üléssel, 2. pont! 4 Jankovics Gyula pozsegai főispán levelét lásd: Bm, Elnöki, 1848:258. sz. D. n. Közli: Deák, 116. sz. 5 A fogalmazványban ezután még ez található: „Belügyminister mindezen rendeleteket szerkeszteni s a ministeri tanácsban előterjeszteni fogja." Az említett két rendelet május 10-én kelt. PH 55. sz.; Szeremlei I. 86. máj. 10. Közli: Pap I. XLVIII—XLIX. sz.; Pejakovic 18. E rendeleteket égették a nádor arcképével Zágrábban május 15-én Lásd: a máj. 20-i ülést! 6 Fogalmazványban ez a passzus így kezdődik: „A Honvédelmi Ministerium útján..." 7 Itt a fogalmazványban szerepel a teendőkkel megbízott két miniszter Klauzál és Szemere neve. 8 A fogalmazványban: „Tudomásul vétettek." A rendeletek szövege: PH 58. sz. Közli: Pap I. XL, XLI, XVII. sz. 9 Fogalmazványi megjegyzés: „mindegyiknek" (ti. miniszternek). 10 A fogalmazványban a „gyűlésre" szó után található: (congressus). Az új naptár szerint május 13. Csernovics a kapott utasítás értelmében úgy vélte elejét vehetni a bonyodalmaknak, hogy Újvidékre rögtönbíróságot hirdetett. Erre Rajasics érsek Karlócára hívta a szerbeket. A gyűlésen felolvasták az 1690. és 1691-i királyi privilégiumokat, melyek értelmében patriarchát és vajdát választottak Rajasics és Suplikátz István határőrezredes személyében. Szeremlei máj. 13. I. 91—93. 1848. május 10. 1 Vö. a május 9-i jegyzőkönyvvel! 2 István május 11-én küldte ki Hrabovszkyt királyi biztosul. PH 55. sz. Közli: Pap I. L. sz.; Pejakovic 20. — Miután Jellasics a május 10-i rendeletnek nem engedelmeskedett, május 14-én a nádor (Szemere ellenjegyzésével) olyan parancsot küldött Hrabovszkynak, hogy a báni tisztségébe be sem iktatott Jellasicsnak a kapcsolt részekben nem szabad végrehajtani a parancsait, egyedül a királyi biztos intézkedései törvényesek. A nádor utasítása szerint Hrabovszkynak ki kellett hirdetni a statáriumot, le kellett váltania a bán által kinevezett hivatalnokokat, a bánt is meg kellett fosztani tisztségétől és hűtlenségi perbe fogatni. Minden polgári és katonai hatalomnak a biztos kezében kellett volna összpontosulni. (Az utasítás: PH 62. sz.) Hrabovszky azonban nem tudta hatalmát érvényesíteni. A bán a biztos kinevezését a magyar kormány egyéb intézkedéseihez hasonlóan semmibe vette. Kijelentette, hogy nem állhat jót Hrabovszky életéért, ha horvát területre lép. Szeremlei I. 89—90, 93—94., máj. 11., 14. 3 Vö. a május 9-i ülés 3. pontjával! 1848. május 20. 1 A május 21 -i minisztertanács ezt a határozatot megváltoztatta. Ezen a minisztertanácson a nádor bemutatta Jellasics hozzá intézett feliratát, amelyben tiltakozott a báni hatáskört „sértő" királyi és nádori rendeletek ellen (vö. máj. 9-i minisztertanácsi üléssel!), és bejelentette, hogy intézkedései jóváhagyása ügyében ezután is a királyhoz fordul majd. Eddigi politikai irányához ragaszkodik, hacsak a horvát tartományi gyűlés másként nem határoz. A 21-i minisztertanács Kossuth javaslatára úgy határozott, hogy az udvarhoz fordul. A nádor ment Bécsbe Eötvös kíséretében. Károlyi I. 134—136.; KLÖM XII. 128. sz. a/—e/ Kossuth fogalmazvány-tervezetei Jellasics felfüggesztéséről máj. 21—24. között; az eseményekről: uo. 165, 171. (179. sz.), 247, 255. (267. sz.), 396. jún. 10., júl. 16. 2 Amikor egyébként az uralkodó a bécsi (az új alkotmánnyal kapcsolatos) forrongások miatt Innsbruckba menekült — ez volt május 15-én —, a kormány 19-i ülésén már hozott egy ilyen értelmű határozatot. Július második felében Széchenyi is Ausztriába utazott ez okból a kormány megbízásából. Az uralkodó május 29-i kéziratában megígérte, hogy az országgyűlés megnyitására Pestre jön és hosszabb időre marad. Közlöny, jún. 8. 1. sz. Ebből semmi nem lett.