F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Jegyzetek

A költségvetéshez kapcsolódó másik határozat, amelyről a miniszterelnöknek a nádorhoz április 29-én írt átiratából értesülünk, a magyar (belföldi és külföldön lévő) katonaság ellátását tárgyalta. A minisztertanács ennek végső szabályozását a következő országgyűlésre bízta, addig is csak a Magyarországon lévő hadsereg ellátását tartván feladatának, „fennmaradván természetesen az országgyűlés végelhatározásábul netalán eredhető kölcsönös számla az Ausztriai kincstárral." Az országgyűlés számára a valóságos állapotra nézve a költségvetés elkészítését a pénzügyminiszter feladatává tette. Miniszterelnöki, 1848:90. ein. sz. Erről bőven lásd: F. Kiss 1987,273—274., valamint a máj. 30-i ülés 1. pontját. c) Nemkülönben. d) A határozat szövege végig félhasábon írott. 13 A szóban forgó paragrafusok szövege: Corpus iuris. — A külügyminiszter által jogosan feltett kérdések a törvényszöveg hiányosságaira utalnak. Furcsa sajátossága e tekintetben a minisztertanácsi határozatnak a felségjogot illető ügyek intézésében a kettős felelősség jelensége: az ügy érdemi tartalmáért a szakminiszter, az aláírás körülményeiért a bécsi magyar miniszter felelt. — Abban az átiratban, amelyben Batthyány közölte Esterházyval a minisztertanács határozatát, a miniszterelnök leszögezte, hogy egyes, magukat kompromittált kancelláriai tisztviselők minisztériumi alkalmazásáért felelősséget nem vállal (pl. Paziazzi, Frenreisz, Gassner). A miniszterelnök átirata: Király személye kör. mm., Általános 1848:170. sz. ápr. 24. — Fentiekről lásd: F. Kiss 1987, 188—189.; Szabad 1982, 1187—1190. A PH április 22-én tájékoztatta a nagyközönséget az április 15—17. és a 19—20-i ülések napirendjéről (37. sz.). 1848. április 24. 1 Szombathely. Erről tudósítást közöl a PH, 53. sz. Szeremlei I. 76. Lásd még: Simon 2 Erről tudósítást közöl a PH uo., Szeremlei uo. 3 A Békés megyei eseményekről részletesen lásd: Oláh, 83—107., a kérdésről országosan: Ember 1949. 4 Vö. a 22-i jegyzőkönyvnél e tárgyban írottakkal! 5 Valószínűleg ennek az ülésnek reflexiója a nádornak az udvarhoz 24-én írott levele, amelyben — többek között — beszámol a magyar minisztériumnak az önálló hadügyre vonatkozó törekvéseiről. „Seine Kaiserliche Hoheit bemerken, dass der Geist, der das ungarische Ministerium (wenigstens den grössten Theil derselben) beherrscht, keineswegs ein guter zu nennen sei. Die wenigen Conferenzen, dessen Seine Kaiserliche Hoheit beigewohnt haben, beweisen es zur Genüge" — idézi egy bécsi ügyirat a nádor levelének tartalmát. ÖStA, MRAkten, 1848:389. A királyi válasz a nádorhoz, amelyet az osztrák minisztertanács ülésén fogalmaztak, elég világosan kifejezi az udvar felfogását a magyar katonai ügyek intézéséről: „Das ungarische verantwortliche Ministerium ist nach der Anordnung der von Mir genehmigten letzten Reichstagsgesetze in Absicht auf die Militär-Angelegenheiten nur an die Stelle der ungarischen Hofkanzlei, Statthalterei und ungarische Hofkammer getreten." A nádort arra utasítja, hogy mindenfajta eltérést az (előbbiek szerinti) törvényes útról akadályozzon meg a rendelkezésére álló hatalommal. A Ministerrat ülése mutatja, hogy az osztrák miniszterek tudták: a III. törv. 6. §-a a fentieknél többet tartalmaz, és éppen ezért különös jelentőséget kapott az uralkodó egyik felségjoga, az „Oberbefehl über die Armee und die Verfügung über dieselbe". Uo. 6 Az ülést a gyengélkedő Kossuthnál tartották este 7—12 között. Széchenyi 303. a) Tovább más kéztől. 7 Az április 24-i ülés után Szemere egy ismeretlennek írott levelében horvát lap indítására tett javaslatot és a német nyelvűre egy Ignaz Domin nevű orvost talált volna megfelelőnek. Szemere korm. biztosi, 5/ ápr. 25. Domin talán nekilátott a munkának, mert július 3-án — Brigljevics véleményezése mellett — segélyért folyamodott. Pm, Elnöki, 1848:1288. PM. sz. További adat: Bm,