Borsa Iván: A Szent-Iványi család levéltára 1230-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 14. Budapest, 1988)

NÉVMUTATÓ A kötetben szereplő valamennyi személy- és helynév megtalálható a mutatóban az alább leírtak szerint. Személynevek, a) Ha a személy neve (keresztnév) egyedül áll, s viselőjének sem rangja, sem tisztsége nem ismert, a lehetőség szerint földrajzi, időbeli vagy más adat ad a személyről közelebbi tájékoztatást. Ilyenek hiányában nem szokványos nevek esetében a szn. rövidítés (személynév) olvasható. b) Ha a személyt csak saját és atyja nevének közlésével jelölték meg, akkor mind a két keresztnévvel mutatózva van. c) Ha a személynek ragadványneve vagy többé-kevésbé állandósult családneve van, akkor csak ez mutatózott, ilyenkor tehát keresztneve csak a ragadvány-, illetve családnév után szerepel a mutatóban. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a családnév helységnévből alakult ki. Ez esetben a helynévből kialakult név nagy kezdőbetűvel kezdődik. d) Ha a kialakult családnév mellett még a személy állandó lakóhelyét megjelölő „előnév" is áll, akkor az is mutatózva van kis kezdőbetűvel írva. e) A cseh nyelvű oklevelek betűhív családneveiről utalás történik az általánosan használt névalakra. f) Ha a személynek rangja, tisztsége is volt, ez a neve mellett szerepel, de ez mutatózva is van. g) Ha egy asszony atyjának neve is ismert, úgy az asszony neve mind atyja, mind pedig férje nevénél megtalálható. h) A rangról, tisztségről általában utalás történik a névre, és a regesztaszámok csak a névnél szerepelnek. Egyetlen előfordulás esetében azonban célszerűbbnek látszott utalás helyett a szám feltüntetése. Helynevek, a) Az önállóan — nem személynévhez kapcsolódóan — szereplő birtoknév a mutatóban általában az eredeti névalakban, de mai helyesírással található. Ezt követi az egykorú megye (m.) neve zárójelben, majd a századok folyamán esetleg kialakult eltérő név és a mai név. — Ha az ország területén levő birtok megyei hovatartozása megváltozott, úgy ez is fel van tüntetve. A szomszédos országokban levő helységek nevénél a mai hivatalos név olvasható a szomszédos ország nevének kezdőbetűjével. (A. = Ausztria, Cs. = Csehszlovákia, J. = Jugoszlávia, R. = Románia, Sz. = Szovjetunió.) — A fentiek érvényesek az időközben módosult és községegyesítések következtében kialakult nevekre is. b) A csak családnévként előforduló birtoknevek szintén az eredeti névalakban, mai helyesírással szerepelnek, de hiányzik az előző pontban leírt, a mai alakot is tartalmazó leírás. c) A szomszédos országok mai helyneveiről utalás történik a mutatóban szereplő névalakra, kivéve azt a ritka esetet, amikor a két név betűre és ékezetre egyaránt azonos. Földrajzi nevek. Folyók, patakok, hegyek, völgyek, rétek stb. esetében nevük után vagy szóval, vagy rövidítéssel kapunk adatot arról, hogy milyen földrajzi névről van szó, egyes esetekben azonban csak a fn. (földrajzi név) rövidítés jelzi a név mibenlétét. A dőlt betűk használata. Ha bármely név esetében az eredeti szövegben szereplő, akár latin, akár köznyelvi alakot használja a mutató, akkor ezt a nevet dőlt betűkkel közli. Ez leginkább olyankor fordul