Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Bevezetés
helyettes vezette le. Az elnök a vitának szabad folyást engedett — ezt bizonyítják a gyorsírói jegyzőkönyvek —, a határozatokat viszont minden esetben egyértelműen rögzítette. Különösen az első időben, az új társadalom megalapozásának minden lényeges kérdése szinte egyszerre merült fel a népbiztosok részéről, ami szerteágazó és hosszan tartó vitákat eredményezett. Ezért már az első ülésen Kun Béla, majd Bíró Dezső jegyző is felvetette, hogy a javaslatokat gondos előkészítés alapján, írásban terjesszék elő a népbiztosok. Az üg>ben március 25-én olyan határozat született, hogy az írásos előterjesztéseket legalább egy nappal az ülés előtt a népbiztosok rendelkezésére kell bocsátani; április 1-én pedig arról döntöttek, hogy a rendelettervezeteket 24 órával az ülés előtt kell eljuttatni a Kormányzótanács Elnökségére, a tárgyalás sorrendjének megállapítása, illetve a népbiztosságokra való előzetes megküldés céljából. A határozatnak a gyakorlatba való átvitele azonban nem lehetett zökkenőmentes, mert az április 8-i ülésen Kunfi Zsigmond felvetette ismét a kérdést és javasolta, hogy előzetesen be nem küldött előterjesztést csak rendkívül sürgős esetben tárgyaljanak. Az április 12-i ülésen kiterjesztették a határozat érvényét a Gazdasági Bizottság gyakorlatára is. Később már csak június 26-án merült fel hasonló probléma: Guth Antal javasolta, hogy az egyes népbiztosságok készítsék el, s küldjék meg az Elnökségnek programjukat és költségvetésüket, határozat azonban nem született e tágyban. Az üléseken rendszeresen jegyzőkönyvet vezettek. Kivételt képezett a március 21-i, a május 1-ről 2-re virradó éjszaka tartott tanácskozás, melyekről minden bizonnyal nem készült jegyzőkönyv, továbbá a július 10-i ülés, melynek első két órájában nem volt jelen a jegyzőkönyvvezető, az elnök csak utólag diktálta le a határozatokat. Kivétel volt az augusztus 1-i ülés is, mivel csak a tanácskozás végére érkezett oda a jegyzőkönyvvezető. 24 Az első ülés jegyzőkönyvét Bíró Dezső és Seidler Ernő készítette. Ezt követően a Kormányzótanács jegyzője május elejéig Révész Mihály volt, majd Bihari Mihály vette át a feladatot. Néhány jegyzőkönyvet közösen vezettek. Révész összesen 24 ülés teljes jegyzőkönyvét, s háromnak egy-egy részét jegyezte; Bihari Mihály 15 teljes ülés lefolyását és egynek a felét jegyzőkönyvezte. A május 2-i ülésen Vincze Sándor volt a jegyző. Két esetben Guth Antal népbiztos vette át az ülés egy részében a jegyzőkönyvvezetői tisztet. Az üléseken gyorsírással rögzített feljegyzéseket Révész Mihály mindjárt a tanácskozás után gépbe diktálta, majd ennek alapján néhány nap múlva készítette el, s gépeitette le a szerkesztett jegyzőkönyvet. Bihari Mihály viszont nem tette át gépírásba az üléseken készített feljegyzéseit, hanem mindjárt a szerkesztett jegyzőkönyvet diktálta le. Mind a részletes, mind a szerkesztett jegyzőkönyvekből 3-3 példány készült. 2 5 Nincs tudo24 Lásd Bihari 195-196. o. 2S PI Arch. 614. f. 1920-6274.
