Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
1919. március 22. a A Forradalmi Kormányzótanács ülése • Jelen vannak: Garbai Sándor elnök, Kunfi Zsigmond, Ágoston Péter, Szamuely Tibor, Rákosi Mátyás, Erdélyi Mór, Nyisztor György, Illés Artúr, Vántus Károly, Lukács György, Kalmár Henrik, Böhm Vilmos, Bokányi Dezső, Pogány József, Hevesi Gyula, Varga Jenő, Hamburger Jenő, Landler Jenő, Ládái István, Rónai Zoltán, Vágó Béla, Dovcsák Antal, Székely Béla, Haubrich József, Fiedler Rezső népbiztosok, illetve népbiztoshelyettesek, továbbá Seidler Ernő és Bíró Dezső 1 jegyzők. b l. c Garbai Sándor elnök az ülést megnyitja és jelenti, hogy Vix alezredes kérdezteti, hogy maradhat-e Budapesten. Vix egyébként személyi szabadságának korlátozása miatt panaszkodik és a Budapest alá érkezett két monitor egyikére óhajt költözködni. Szántó Béla helyettes hadügyi népbiztos ellenzi Vix elengedését. Az alezredes tegnap Belgrádból táviratilag 15 000 katonát kért. 2 A bűnös távirászoknak rögtönítélő bíróság elé állítását kéri. A Kormányzótanács a javaslatot elfogadja. a Az eredeti dokumentum keltezésében feltüntették azt is, hogy az ülést szombaton tartották. b A jelenlevők felsorolásából Kun Béla és Szántó Béla neve kimaradt. c Az 1. pont sorszáma az eredetiben hiányzik. 'Seidler Ernő műszaki tisztviselő, a Budapesti Vörös őrség egyik vezetője, majd a Magyarországi Tanácsköztársaság müncheni követe, később a Vörös Hadsereg ezredparancsnoka, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja volt. Bíró Dezső könyvkötő, 1903-tól a Népszava kiadóhivatalának vezetője, 1918 novemberében a budapesti népőrség megszervezője. A Tanácsköztársaság idején rövid ideig a Vörös Őrség népbiztosa, majd a sajtóügyek irányítására létrehozott bizottság tagja, beválasztották a Szövetséges Központi Intéző Bizottságba. A Forradalmi Kormányzótanács ülésein esetenként mint jegyző vett részt. J Fernand Vix francia ezredes a szövetséges hadsereg képviseletében, Franchet d'Esperey tábornok megbízásából 1918. november közepétől tartózkodott Budapesten. Az antanthatalmak és a magyar kormány közötti kapcsolat fenntartásában játszott szerepe már korábban ellenszenvet váltott ki. Bár engedélyt kapott a Budapesten maradásra, március 26-án mégis az angol, a francia és az olasz misszió tagjaival együtt a francia megszállás alá került Aradra távozott. Ideiglenesen pedig az egyik dunai angol monitorra költözött. A Vix által táviratilag kért katonai akcióra a párizsi békekonferencia angol-amerikai képviselőinek állásfoglalása folytán nem került sor.
