Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
Stefán Ágoston ruszin népbiztos Ruszka-Krajna vidékének a helyzetét ismerteti, és annak a helyzetnek a megváltoztatását kéri, hogy a népbiztosok a Ruszin Népbiztosság megkerülésével érintkeznek a ruszin vidékekkel. Garbai Sándor elnök és Rónai Zoltán igazságügyi népbiztosok felszólalása után Garbai Sándor elnök határozatként jelenti, hogy a népbiztosságok a Ruszka-Krajnára vonatkozó rendelkezéseket a Ruszin Népbiztossággal való megbeszélés után hajtsák végre; főként áll ez a politikai megbízottakra vonatkozóan. Ez a határozat érinti különösen a belügyet és a hadügyet; a határozat kormányzótanácsi rendeletként adatik ki. 16 9. Guth Antal népjóléti népbiztos a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság munkabeosztására nézve tesz kérdést; a népbiztosságban munkaügyi csoport nincs. Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos szerint a munkaügynek csak egy része tartozik a szocializáláshoz; a nem szocializált üzemek munkásainak (alkalmazottainak, tisztviselőinek és a háztartási alkalmazottaknak) ügyei voltaképpen sehova sem tartoznak. Garbai Sándor elnök szerint az összes reszortok ügyeit a szovjetkongresszus után kell elintézni. Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos szerint addig az ügyek maradjanak a Népjóléti Népbiztosságnál. Garbai Sándor elnök határozatként kimondja, hogy a szocializált üzemek munkásai és a földmunkások kivételével, ipari, kereskedelmi és háztartási munkások átmenetileg a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság hatáskörébe utaltatnak. Fiedler Rezső hadügyi népbiztos szerint a munkaügynek a Szocializáló Népbiztossághoz, a munkásság ügyeinek a Népjóléti Népbiztossághoz kell tartoznia. Szabados Sándor közoktatásügyi népbiztos Fiedler álláspontján van, de rámutat arra, hogy ezt a megoldást most nem lehet megcsinálni. Azonban az ipari felügyeletnek kell gazdát találni. 16 Külön kormányzótanácsi rendelet nem jelent meg. A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság 1919. június 23-án elfogadott Alkotmánya a Ruszin, illetve a Német Népbiztosság igazgatási szerepét - Stefán Ágoston javaslatát továbbfejlesztve - úgy rögzítette, hogy ezek közvetítő' osztályokat létesítsenek az egyes népbiztosságoknál és a Népgazdasági Tanácsnál (Tanácsköztársaság, 1919. június 28.).
