Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

és működési szabályzatot. Ezt már a legközelebbi kongresszusra kell kitűz­ni, de gyorsan kell előkészíteni és az összes pártszervezetekben, összes pártlapokban megvitatni. Továbbá én is azt kívánom, hogy mindenféle bi­zalmi tisztséget elég hosszú időhöz kell kötni, a nagyon komoly kivételeket nem számítva. Szántó: Amit én javasoltam, az az ipari szervezetet nem érinti. Most arról van szó, hogy mi most újjáépítsünk, kizárjuk a közigazgatási tisztvi­selőket, gyárigazgatókat stb. A másik oldalon pedig ugyanezek mint szerve­zett munkások jönnek be. Nem az a fontos, hogy ki viselhet bizalmi tiszt­séget, hanem, hogy kinek van joga választani bizalmi tisztikart. A szakszer­vezeteket meg kell rostálni. Más oka volt annak, hogy ezeket a szervezete­ket elfogadták. Mi proletár politikát csak úgy tudunk folytatni, ha a prole­tár elemek vannak a munkásmozgalomban. A szaktanács találjon módot arra, hogy a szaktanácshoz tartozó szervezeteket részben mint egész testü­leteket vegye revízió alá, vajon alkalmasak-e arra, hogy tovább is a szakta­nácshoz tartozzanak, hogy tehát egész szervezetek kizárhatók legyenek, másrészt pedig találjon módot arra, hogy az elismert szervezetek is, miután ide különféle címeken betódultak, szintén kizárhatók legyenek. Lukács: Szántó indítványához csatlakoznék, hogy vétessenek revízió alá az összes szervezetek abból a szempontból, melyek ismerhetők el szak­szervezeteknek és melyek nem ismerhetők el. Ide számítaná az összes en­tellektüel szervezeteket, amelyek csak véleményező szervezetek lehessenek. A már elismert szakszervezeteknél figyelembe kell venni azt a jogcímet, amelynek alapján felvétettek, így a közalkalmazottaknál, ahol nem is kell tényleg csinálni [sic!]. (Vágó: Az egész szervezetet fel kell oszlatni! Ma mindenki közalkalmazott!) Bajáki: A szakszervezetek rostálása nehézségekbe ütközik. A szakszer­vezetek közt, a proletárok közt is vannak ellenforradalmár elemek. Mi munkanélküli proletárt most nem veszünk fel. Művezetőt, munkáltatót sohasem vettünk fel. Nálunk vezető csak hároméves tag lehet, bizalmi férfi csak egyéves tag lehet. Csak rendkívüli esetben adunk ez alól felmentést. Tarthatatlan azonban ez az álláspont, mert szervezetlen munkást alkalmaz­ni nem lehet, a munkanélkülit tehát soha nem lehetne felvenni tagnak. Fel kell pedig venni néha megbízhatatlant is, mert az kimondottan proletár és csak azután van meg a lehetősége annak, hogy kizárjuk. Feltétlenül szüksé­ges, hogy a bizalmi tisztség olyan időhöz legyen kötve, mely bizonyítja, hogy az illető át van itatva a szocializmus tanaitól, aki tehát legalább három éve a szakma szervezetének tagja. Tény az, hogy a szakszervezeti tanács sok olyan szakszervezetet vett fel, melyet nem lett volna szabad felvenni. A kis munkáltatókat mégis elismerte a szakszervezeti tanács. (El­lentmondások.) Ö is a cenzus mellett van. Büchler: A cenzust én is szükségesnek tartom, ha nem is évekre, de bizonyos hónapokra a tisztségek betöltésénél, különösen az entellektüelek­kel szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom