Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Henrik német népbiztos az előző kormány részéről kinevezett Zsombor ügyét teszi szóvá, akit egyelőre helyén való megmaradásra kért.

3 Rámutat továbbá arra, hogy még a múlt kormány 2 millió koronát adott a német minisztériumnak, amit azonban még nem vett fel. A Kormányzótanács felhatalmazza a német népbiztost, hogy a kiutalt összeget felvegye. Az ebből való utalványozásra szabad keze van, bejelentési kötelesség mellett. 3. Garbai Sándor elnök felhívja a figyelmet arra, hogy a szovjet helyett valamilyen jó magyar kifejezést kellene használni. A Kormányzótanács megállapodik, hogy a szocialista magyar állam neve: Magyar Köztársaság.

3 4. Pogány József hadügyi népbiztos beterjeszti a Vörös Hadsereg szervezéséről és felállításáról szóló rendelettervezetet.

4 Szántó Béla helyettes hadügyi népbiztos az aradi helyzetet ismerteti és javasolja, hogy Varjassy kormánybiztos ellen elfogatási parancs adassék ki.

5 Felhatalmazást kér arra, hogy a csepeli tölténygyárat teljesen üzemben tarthassa és hogy a győri ágyúgyár a 70 ágyút elkészíthesse. Kun Béla külügyi népbiztos javasolja, hogy a Forradalmi Kormányzótanács minden tagja menjen ki egy-egy gyárba és vezesse onnan a munkásokat a kaszárnyákba. A toborzást tartja szükségesnek és nem tartja megengedhetőnek a sorozást. Sürgős a katonaa

A szövegben így, feltehetőleg elírás következtében. 3

Bródi Ernő újságíró, szerkesztő, a Pester Lloyd munkatársa, majd a Tanácsköztársaság idején főszerkesztője. Kalmár Henrik német nemzetiségi népbiztos, aki már a Népköztársaság idején német nemzetiségi államtitkár volt, feltehetőleg a német nemzeti autonómia megteremtését javasolta. Ez ellen tiltakozott Kun Béla. Az ideiglenes alkotmány mégis helyt adott Kalmár Henrik javaslatának, lásd a 6. sz. jegyzőkönyv (április 1.) 15. pontját. A német nemzeti autonómia később megvalósult, lásd a 39. sz. jegyzőkönyv (július H) 4. pontját. A német és az ukrán autonóm területek választásáról a Forradalmi Kormányzótanács LXXVII. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. április 29.) intézkedett, a német nemzeti kerület felállításáról pedig a Forradalmi Kormányzótanács CXXIX. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. július 17.). Korábban a magyarországi németek jogairól a Népköztársaság 1919. évi VI. néptörvénye (Országos Törvénytár 1919. 17. és köv. o.) rendelkezett. Ennek alapján nevezték ki Junker Jánost német miniszternek, illetve Zsombor Gézát német kormányzónak. 4 A Forradalmi Kormányzótanács XXIII. KTE sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. március 30.). s Varjassy Lajos Arad polgármestere, majd a Népköztársaság idején kormánybiztos főispánja volt. Jobboldali magatartása már akkor elégedetlenséget váltott ki. Letartóztatására a Forradalmi Kormányzótanács határozata ellenére nem került sor. Aradot francia csapatok tartották megszállva. Varjassy később az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormány kereskedelemügyi minisztere lett.