Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
Varga László, Simonka Boldizsár, Magyar Károly és Horváth Lajos szóbelileg is indokolják a memorandumban foglaltakat. Kun Béla külügyi népbiztos indítványára a Kormányzótanács a vas- és fémmunkások bizalmi testülete által a diktatúra erélyesebb kezelése tárgyában benyújtott memorandumra vonatkozólag úgy határozott, hogy a vasasok bizalmi testületének csütörtök délután tartandó ülésére kiküldi Garbai Sándor elnököt, Kun Béla, Varga Jenő, Dovcsák Antal és Bajáki Ferenc népbiztosokat, akik a memorandumban foglaltakra személyesen fognak a bizalmi testületnek referálni. (A Vas- és Fémmunkások Szövetségének bizalmi testülete kiküldöttei az ülésről távoznak.) Kun Béla külügyi népbiztos ismerteti a párizsi békekonferencia Ausztriának átnyújtott békeszerződését, amely szerint Nyugat-Magyarországnak egy részét Ausztriának ítélte oda. A Kormányzótanácsnak ebben a kérdésben álláspontot kell foglalni. Javasolja, hogy az osztrákok részére ne engedjünk át egy talpalatnyi földet sem. Varga Jenő pénzügyi népbiztos nem tartja helyesnek, hogy akkor, amikor a csehek ellen az offenzívát folytattuk, az antant parancsára színmagyar területeket átengedtünk, 3 akkor most a szóban forgó területet ne adjuk át Ausztriának. Halasztó állásfoglalás mellett van, hogy tudniillik csak egyelőre ne engedjük át ezt az odaítélt területet. Kun Béla külügyi népbiztos hangsúlyozza, hogy ez idő szerint az az álláspontja, hogy nem kell átengedni semmit és a népszavazás kérdését kell felvetni. Nem tartja aktuálisnak, de jó előre felhatalmazást kér arra, hogy a hadsereg-főparancsnoksággal egyetértően, megfelelő, de fel nem tűnő katonai intézkedéseket tehessen, s Bauer Ottóval szemben a proletariátus megszavaztatásának álláspontját képviselje. A Kormányzótanács ily értelemben határoz. 4 2/1919-XXXVH-3555.). A fenti testület hasonló tartalmú beadvánnyal fordult a Kormányzótanács Elnökségéhez már június 21-én is, amit intézkedések megtételére július 1-én a Népgazdasági Tanácshoz továbbítottak (Pl Arch. 601. f. 2/1919-XXXVII-2977.). 3 Lásd a 37. sz. jegyzőkönyv (július 7.) 1. pontját és 1. jegyzetét. 4 A következő napokban Mosón megye és Kapuvár táviratban fejezte ki ragaszkodását a Magyarországi Tanácsköztársasághoz Népszava, 1919. július 29.), Nyugat-Magyarország elszakítása ellen foglalt állást a magyarországi németek országos tanácskozása is (Népszava, 1919. július 31.).
