Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

1919. május 23. a A Forradalmi Kormányzótanács ülése Jelen vannak: Garbai Sándor elnök, Nyisztor György, Erdélyi Mór, Bokányi Dezső, Haubrich József, Ágoston Péter, Szabados Sándor, Lukács György, Kun Béla, Stefán Ágoston, Szántó Béla, Hamburger Jenő, Hevesi Gyula, Bajáki Ferenc, Rónai Zoltán, Fiedler Rezső, Lengyel Gyula, Székely Béla, Kunfi Zsigmond, Varga Jenő népbiztosok, később Pogány József és Kalmár Henrik népbiztosok, a Belügyi Népbiztosság képviseletében Landler Ernő, Werner Jenő és Rabinovics József, a szocialista párttitkárság részéről Vincze Sándor, továbbá Jancsó Károly szerkesztő és Bihari Mihály jegyző. (A délután 5 órára összehívott ülés kezdete: 5.20.) Garbai Sándor elnök üdvözli a megjelenteket és megnyitja az ülést. 1. Napirend előtt Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos szó­váteszi azt a kérdést, hogy vajon a szakszervezetek tulajdonát képező házak szocializálhatók-e? Kéri annak a konstatálását, hogy ezeknek a házaknak kultúrcélokra szolgáló bérjövedelme a szakszervezetet illeti meg. Ágoston Péter külügyi népbiztos előadja, hogy több konkrét eset kapcsán felmerült a munkások részéről az a panasz, hogy azoknak a házait, akik átmenetileg feljöttek Budapestre, elvették azon a címen, hogy ezek a házak bérbe vannak adva. Kun Béla külügyi népbiztos nem tartja problematikusnak azt, hogy az alapok(? ) b céljait szolgáló házakat kommunizálni nem lehet. Annak a kér­désnek az elintézése pedig, amelyet Ágoston Péter külügyi népbiztos fel­vetett, a Népgazdasági Tanácshoz tartozik. A Kormányzótanács elvi határozatként ki­mondja, hogy bizonyos fajta segélyek folyó­sítására szolgáló alapok ingatlanai nem kom­munizáltattak. Ide értendők a szakszervezetek házai, amelyeknek bérjövedelme ily alapok a A keltezés után a következő szöveg olvasható: „pénteken este. A Kormányzótanács tanács­kozótermében." b Eredetiben így.

Next

/
Oldalképek
Tartalom