Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Rabinovics József, a Belügyi Népbiztosság képviselője javasolja, hogy bízza meg a Kormányzótanács a Belügyi Népbiztosságot, hogy a megszállott területekre is küldjön ki politikai biztosokat, akik a megszállás megszűnte után, székhelyükre mindjárt bevonuljanak. A Kormányzótanács a javaslathoz hozzájárul. Esztergom megye kormányzótanácsi biztosa Zigerits Károly lakatos lett. Cservenka Miklósról lásd a 13/b sz. jegyzó'könyv (április 12.) 22. jegyzetét. Nagy Lajos asztalos, a debreceni MÁV műhely munkása, a Tanácsköztársaság idején a Hajdú megyei Vörös őrség parancsnoka, majd Hont megye kormányzótanácsi biztosa, tagja a Szövetséges Központi Intézó' Bizottságnak. Lusztig Arnold nyomdász, a KMP megalakulása után a II. kerületi pártszervezet egyik vezetője, a budapesti munkástanács tagja, a kiskunfélegyházai járás politikai megbízottja. Veszprém megye kormányzótanácsi biztosául Szabó Gáspárt nevezték ki. A Tanácsköztársaság leverése után kivégezték. Brunner József munkásbiztosítási tisztviselő, a X. kerületi munkástanács elnöke, majd az országos lakáshivatal vezetője, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja. Joannovits Sándor Pest megye direktóriumának elnöke, majd kormányzótanácsi biztosa. Feltehetőleg Török Gábor építőmunkásról van szó, aki a debreceni direktórium tagja, a pártkongresszuson és a Tanácsok Országos Gyűlésén küldött, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja. Somogy megye kormányzótanácsi biztosául Latinca Sándort nevezték ki, aki a megye direktóriumának elnöke volt, majd a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak is tagja lett, a fehérterror idején meggyilkolták. Kellner Sándorról lásd a 9/b sz. jegyzőkönyv (április 6.) 10. jegyzetét. Aranyos György szabómunkás, Tolna megye kormányzótanácsi biztosa, a Tanácsköztársaság megdöntése után a fehérterror áldozata lett. Horti Emil elektrotechnikus, a hadifogságban az OK/b/P magyar csoportjának tagja, vörösgárdista. A Tanácsköztársaság idején a párttitkárság egyik vezetője, a budapesti munkástanács és a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja. Vas megye kormányzótanácsi biztosául Vántus Károlyt nevezték ki. Lukács Gyula asztalos, vasúti munkás, szociáldemokrata, a MÁV Északi Főműhely egyik főbizalmija, a Tanácsköztársaság idején termelési biztosa, majd Alsó-Zala kormányzótanácsi biztosa lett. Erdős Arnold (Márkus) nyomdász, szociáldemokrata, majd a KMP tagja. A polgári demokratikus forradalom idején a MÁV Északi Főműhelyében az üzemi tanács tagja, a Magyar Vasutasok Szövetségének vezetőségi tagja, a Tanácsköztársaság idején politikai biztosként került Zalaegerszegre, majd Felső-Zala kormányzótanácsi biztosa lett. Szaton Rezső vasesztergályos, a KMP alapító tagja, a győri, majd a budapesti munkástanács tagja, a Népjóléti Népbiztosság vezető munkatársa, a dunántúli terület kormányzótanácsi biztosa. Mosón megye kormányzótanácsi biztosául Wischnowszky Ignác betűszedőt nevezték ki. Jackwert Ede vasesztergályos, a MÁV Északi Főműhelyében a KMP egyik szervezője, majd Heves megye kormányzótanácsi biztosa. Wittreich Jenő vasúti tisztviselő, a Tanácsköztársaság idején a Belügyi Népbiztosság megbízásából Szolnok megye politikai megbízottja, majd a Forradalmi Kormányzótanács a megye kormányzótanácsi biztosává nevezte ki. Frank Imre a MÁV Istvánteleki Főműhely irodakezelője, Nógrád megye kormányzótanácsi biztosa. Horváth János tisztviselő, szociáldemokrata, a polgári köztársaság idején Székesfehérvár kormánybiztosa, a Tanácsköztársaság alatt a Fejér megyei direktórium elnöke, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja. Május első napjainak Fejér megyei ellenforradalmi megmozdulásai, valamint a helyi és központi vezetők közötti nézetkülönbség tisztázására hívták fel Horváth Jánost Budapestre - és küldték le a Kormányzótanács két tagját Székesfehérvárra. Fejér megye kormányzótanácsi biztosául Guth Antalt nevezték ki.