Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

A Kormányzótanács a Népgazdasági Tanács ügyét a napirendről leveszi és azt a pénteken, május 16-án tartandó kormányzótanácsi ülés napirendjére tűzi ki.

2 2. Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos előadja, hogy a népbiztosságok az egyes rendeleteket a kerületi munkástanácsokkal hajtatják végre. A kerületi munkástanácsok legtöbbje a joggal visszaélnek és a központi munkástanács elnökségének intencióival ellentétes módon járnak el [sic!]. Javasolja tehát annak kimondását, hogy a népbiztosok a főváros munkástanácsait érintő rendelkezéseket csak a központi munkástanács elnökségei útján tárgyalhatják, [hajtathatják] végre és nem kereshetik meg az egyes kerületi munkástanácsokat. Landler Jenő a Belügyi Népbiztosság képviseletében megjegyzi, hogy a Belügyi Népbiztosság legközelebb a Kormányzótanács elé hozza a tanácsalkotmányra vonatkozó tervezetet,

3 amelyben pontosan meg van állapítva a munkástanácsok hatásköre. Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos utal arra, hogy Vágó Béla és Szamuely Tibor lakásügyi diktátorok a fronton vannak, tehát a megbízatásuk megszűnt. Most az a kérdés, hogy utódot nevezzünk-e ki helyettük, vagy a lakásügyek intézésével valamelyik népbiztost bízzuk-e meg. Erdélyi Mór közellátási népbiztos véleménye szerint legcélszerűbb volna, hogyha a főváros intézné a lakásügyeket, a vidéki lakásügyek pedig a Belügyi Népbiztossághoz tartoznék [sic!]. Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos azt javasolja, hogy e kérdésben addig a Kormányzótanács ne döntsön, amíg Vágó és Szamuely népbiztosok a frontról vissza nem jönnek. Lengyel Gyula pénzügyi népbiztos előadja, hogy az egyes kerületi munkástanácsok lehetetlen és teljesen abszurd intézkedéseket tesznek. Ismerteti a VI. ker. munkástanácsnak egyes intézkedéseit.

4 Varga Jenő pénzügyi népbiztos azt tartja, hogy az ilyen emberekkel szemben a legradikálisabban kell eljárni, és le kell őket tartóztatni. Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos hibáztatja azt, hogy minden kerületnek megvan a maga parlamentje, ahol mindenki a legbadarabb indítványokat teheti meg, és azokat az indítványokat a központi munkástanács elnökségének megkérdezése nélkül végre is hajtatják. 2 A következő ülés május 17-én volt, ezen tárgyalták a jelzett kérdést. 3 A Kormányzótanács az alkotmánytervezetet nem tárgyalta meg, a tervezet elkészítésére Rónai Zoltán vezetésével bizottságot küldött ki. Lásd a 30. sz. jegyzőkönyv (május 23.) 3. pontját. 4 A budapesti VI. kerületi Munkás- és Katonatanácsnak Lengyel Gyula által kifogásolt intézkedéseiről nincsenek ismereteink. Nagy Béla elnöknek a kerületi munkástanács május 23-i, továbbá a Budapesti Központi Munkástanács Intéző Bizottságának május 27-i ülésén elhangzott felszólalásából a központi intézkedésekkel való általános szembefordulására lehet következtetni, többek között lemondással fenyegetőzött. A kerületi munkástanács állásfoglalását Kun Béla határozottan visszautasította. (Pl Arch. 600. f. 3/6. és 3/14. ő. e.)