Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
és adja át a hatalmat egy 12 tagú direktóriumnak. Más vélemény szerint viszont a munkásezredek volnának összehívandók és velük volna közlendő a helyzetnek végzetesen komoly volta, azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben a munkások az utolsó szál emberig talpra nem állanak, minden küzdelemre reménytelen a helyzet, és Budapest elesik. Bejelenti, hogy délután 3 órára meghívta a munkásezredek bizalmi férfiait, este 7 órára pedig összehívatta a munkástanácsot. 4 Bejelenti egyben, hogy a hadmüveletek beszüntetésének meggátlására Landler és Szántó elvtársakkal egyértelműleg járt el és azoknak hozzájárulásával intézkedést tett a hadműveleteknek további folytatása iránt. Bejelenti, hogy intézkedés történt oly irányban is, hogy a visszaözönlő csapatok lefegyvereztessenek és Budapest elkerülésével a Dunántúlra szállíttassanak. Bejelenti végül, hogy nem akarván a Kormányzótanács elhatározását befolyásolni, pusztán az objektív tények közlésére szorítkozik és bejelenti a Kormányzótanács éjszakai ülésében kialakult két nézőpontot. Az egyik azt az álláspontot tartja, hogy adassék át a kormányhatalom egy, a munkások sorából rekrutálodó direktóriumnak, mely a diktatúra összes gazdasági és a szocializmushoz vezető intézkedéseit fenntartva, vezeti az ügyeket azon átmenet idejére, míg a proletárdiktatúrát a burzsoázia diktatúrája váltja fel, de ezen idő alatt nem áll a proletárdiktatúra politikai szolgálatában. A másik szempont az, hogy a Kormányzótanács ragaszkodjék a hatalom mai formájához, és semmit ne adjon fel. Bejelenti legvégül, hogy saját állásfoglalását csak a vita után kívánja leszegezni. Kéri tehát az elvtársak hozzászólását. Kunfi Zsigmond elvtárs bejelenti Böhm Vilmos elvtársnak a következő kéréseit. Először: a pesti munkásezredek ne menjenek ki az utcára (vagy utcáról; b másodszor: Budapest nyilváníttassék hadműveleti területnek; harmadszor: Haubrich elvtárs neveztessék ki az egész budapesti katonai erő főparancsnokává; negyedszer: tétessék meg minden intézkedés, hogy a frontról hazaözönlő csapatok semmi körülmények közt Pesten ne maradjanak. Illés Artúr elvtárs referál az Újszász állomásával 11 óra 20 perckor történt fontosabb beszélgetésekről, melyekből kitünőleg Szolnokon még semmiféle katonai erő nincs, a románok még be nem vonultak, a katonák gyáva magatartását vázolja. Szamuely Tibor elvtárs bejelenti, hogy Abonytól keletre nincs rendezett csapat. Azon a véleményen van, hogy a Kormányzótanácsnak ki kell tartania. Hadsereg diadalmas útja és bomlása. Új Március, 1926. 3-4. sz. 157. o. Az idézet utolsó mondatában a kommunista népbiztosok közé számította azokat a szociáldemokratákat is, akik a Tanácsköztársaság leverése után a KMP tagjai lettek. b A jegyzó'könyv fotókópiában fennmaradt változatában ezt a mondatot kovetkezó'képpen rögzítették: „A pesti munkásezredek ne menjenek ki Budapestró'l." 4 A munkásezredek bizalmi férfiainak értekezletéró'l hiteles jegyzőkönyv nem maradt fenn. Lefolyásáról a Nemzeti Újság 1919. november 12-i számában olvasható utólagos ismertetés. A Budapesti Munkás- és Katonatanács május 2-i jegyzőkönyvét közli: MMTVD 6/A köt. 390-405. o.
