Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
iratok alapján ismerteti a tényállást, és az ítéletben utolsóként felsorolt 5 vádlott halálbüntetésének megváltoztatását javasolja, a forradalmi törvényszék mellé beosztott politikai megbízott javaslatának megfelelően is. Szántó Béla hadügyi, Kunfi Zsigmond közoktatásügyi, Ládái István igazságügyi, Nyisztor György földmívelésügyi népbiztosok rövid felszólalása után Garbai Sándor elnök jelenti, hogy a Kormányzótanács a halálraítéltek közül Nikolényivel és Stenczellel szemben nem gyakorolja a kegyelmet, az I. rendű vádlott, Szálkai esetében meg szavazással adott kegyelmet. Az ítéletben utolsóként felsorolt 5 halálraítéltnek a Kormányzótanács ugyancsak kegyelmet adott. 3 4. Kun Béla külügyi és Székely Béla pénzügyi népbiztosok azt javasolják, hogy a Kormányzótanácsot ne foglalkoztassák a kegyelmi kérvények, külön küldjön ki a tanács a maga kebeléből kis kegyelmi tanácsot. Határozat nem hozatott. Ládái István igazságügyi népbiztos előterjeszti a Weinrab Ábrahám czestochowai illetőségű munkás ügyében a Budapesti Forradalmi Törvényszék részéről hozott halálos ítélet iratait. A vádlottat forradalmárok pénzért való elárulása miatt már Oroszországban halálra ítélték, ezt az ítéletet a Budapesti Forradalmi Törvényszék csak megerősítette. Jelenti, hogy Kun Béla külügyi népbiztosnak külügyi szempontból aggályai vannak az ítélet végrehajtása dolgában. Határozat: Az elítélt fogságban tartandó, és kiadandó majd a szovjethatalomnak. 4 3 Nikolényi Dezső rendőrségi fogalmazó, Stenczel Vilmos ügyvéd és Szálkai Ferenc ügyéről van szó, akik főleg volt rendőrségi állományú vörösőrök körében folytattak ellenforradalmi szervezkedést. 4 Weinrab Ábrahámot 1918 májusában Czestochowában a német katonaság elfogta kommunista röpiratok terjesztéséért, vallatása során elvtársait elárulta, ezért valószínűleg távollétében ítélték halálra Szovjet-Oroszországban.
