Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
Bokányi: Ez nem olyan egyszerű. A szakszervezetek szerepe lesz az új társadalom gazdasági felépítése. Furcsa dolog volna, ha azokat a szakszervezeteket nem találnók politikai szempontból megbízhatóknak, melyeknek ezt az új felépítést szántuk. A pártszervezeti szabályoknak kellene e adjunk le a gazdasági szervezetekben is. Hisz éppen napokkal ezelőtt beszéltünk arról, hogy bizonyos elhidegülés van a szakszervezetek körében. 12 Meg kell csinálni, amit Kun mondott a pártszervezeti szabályzatról. Erdélyi: Ezen a téren a legmesszebbmenő radikalizmusig kell elmenni. Áll az, amit Bebel mondott az akademikerekről. 13 A szakszervezet a munkásmozgalom alapja; még ma is, amikor valami szilárd dolgot akarunk, a szakszervezettel kell csinálnunk. A szakszervezeti tag tehát feltétlenül pártszervezeti tag is. A munkásokat elsősorban a gazdasági kérdések érdeklik, és csak azután a pártügyek. A szakszervezetekben kell tehát megrostálni, hogy kit vegyünk fel. Teljes mértékben csatlakozom Böhm indítványához, hogy hosszabb szakszervezeti múlttal kell rendelkezni az akademikernek is, éppúgy, mint a munkásnak. Kunfi: Ên a következőt gondolom: Arra nézve, hogy vezető és bizalmi állásokban akár a párt- és szakszervezeti mozgalomban, akár a proletárállamban kik volnának megválaszthatok, igen szigorú cenzust tartok szükségesnek. Engem kevéssé vádolhatnak azzal, hogy lateiner védő lettem volna. Komoly veszedelmet jelent az, hogy akik három-négy hónap előtt mint polgári pártnak tagjai, vagy ellenségesen álltak szemben a párttal, ezek most milyen hangosan, mily lenézéssel és terrorizmussal lépnek fel. Ez a mozgalomnak abszolút korrumpálására vezet. Minden bizalmi állásba a pártban, a szakszervezetben, a proletárállamban, ha csak nyomós érdekek nem szólnak mellette, minden egyes esetben a munkásmozgalomban való részvételt tűzzük ki bizonyos cenzussal [sic!]. Ha nem volna a párt és a szakszervezetek közt olyan feszült viszony, azt mondanám, hogy a szakszervezetnek mindenki tagja lehessen, de a párttagságot bizonyos feltételekhez kötném, mert a párthoz való tartozás a hatalomban való részvételt is jelenti. Ezt pedig nem tartom szükségesnek, hogy mindenkinek megadjam. Miután azonban ilyen a viszony a párt és a szakszervezetek közt, azért nem ajánlanám ezen pillanatban ezt a megoldást, ellenben súlyos és szigorú cenzust minden bizalmi tisztség számára. Bokányi: Teljesen a Kunfi javaslatát teszi magáévá. A pártélet átköltözött a munkástanácsba, és a pártszervezetek a levegőben lógnak. Ez azonban meg fog változni. Küldjünk ki egy bizottságot, melynek két feladata volna: kidolgozni az új pártprogramot, és kidolgozni egy új pártszervezeti e Eredetiben így. 12 Lásd a 13/b sz. jegyzőkönyv (április 12.) 15. pontját. 13 Utalás Bebel Akademiker und Sozialismus (Berlin, 1898.) c. brosúrájára, amely egy diákgyülésen tartott előadását tartalmazza. Bebel itt kifejti, hogy az értelmiség neveltetése folytán az uralkodó osztály érdekeit szolgálja, viszont utal arra is, hogy megjelent már az értelmiségnek egy olyan rétege, amely társadalmi helyzeténél fogva a proletariátushoz áll közel.
