Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Dovcsák Antal szocializáló népbiztos rámutat arra, hogy az egyes gyá­rak munkásai a gyorssegélyek folyósítását kívánják. 7 Kun Béla külügyi népbiztos a gyorssegélyek folyósítása ellen foglal állást, Dovcsák Antal szocializáló népbiztos ezen határozatnak a nyilvános­ságra való hozatalát kéri. Varga Jenő szocializáló népbiztos indítványozza, hogy a szükséges in­tézkedés, a bérrendezés szombaton hajtassék végre, továbbá, hogy a szak­szervezethez menjen felszólítás: csináljanak helyi bizottságokat, amelyek az ad hoc munkabérkérdéseket intézik. Bajáki Ferenc szocializáló és Székely Béla pénzügyi népbiztos felszóla­lása után Erdélyi Mór közélelmezési népbiztos szóvá teszi a fegyvergyári mun­kások helyzetét, amellyel nagyobb kenyéradagot kapnak, mint a többi munkások, és ehhez ragaszkodnak. Bajáki Ferenc szocializáló népbiztos magára vállalja, hogy a fegyver­gyári munkásokkal e kérdést elintézi. 14. Székely Béla pénzügyi népbiztos bejelenti, hogy szegediek jelentek meg, akik pénzt kérnek. Kun Béla külügyi népbiztos ezzel kapcsolatban jelenti, hogy a Szege­den most lefolyt munkás tanácsi választásokat meg kell semmisíteni. Landler Jenő belügyi népbiztos felszólalása után 7 Lásd a 6/a sz. jegyzőkönyv (április 1.) 1. pontját és 2. jegyzetét, valamint ugyanezen jegyzőkönyv 9. pontját és 11. jegyzetét. 8 A Forradalmi Kormányzótanács Gazdasági Bizottsága április 15-én fogadta el az ipari munkabérek ideiglenes rendezéséről szóló rendeletet, lásd a 15. sz. jegyzőkönyv 2. pontját. 'Szegeden április 14-én a francia megszállás körülményei között lezajlott választás alapján szocialista, illetve polgári radikális irányítás alatt álló tanács alakult. Ezt a francia megszállók túlsá­gosan baloldalinak, a Tanácsköztársaság vezetői viszont jobboldalinak találták. A szegedi tanács és a Tanácsköztársaság viszonya tulajdonképpen nem tisztázódott. Olejnyik József a szociáldemokrata párt egyik szegedi vezetője, a Tanácsköztársaság idején a szegedi forradalmi törvényszék elnöke. Tagja volt annak a küldöttségnek, amely Betrix ezredessel tárgyalva kijelentette, hogy a franciák feltételei mellett nem hajlandó vállalni a direktórium a város vezetését. a Kormányzótanács a bérkérdések ügyét a Gazdasági Bizottsághoz utalja. 8 13. Czibula, Wallisch, Udvardi és Olejnyik elvtár­saknak kiadható a pénz, őrájuk bízatik az ügyek intézése. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom