Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
ülések ritkán hívatnak össze, az igazságügyi és a közoktatásügyi népbiztosok rövid úton tárgyalják le ezeket a javaslatokat. A Kormányzótanács a bizottságot így alkotja meg és kimondja, hogy a kormányzótanácsi ülést minden héten legalább egyszer kell tartani, és a kormányzótanácsi ülések napja: péntek. Ha a bizottságok valamiben megállapodtak, a rendeletek kormányzótanácsi rendeletek. Böhm Vilmos hadügyi népbiztos szükségesnek tartja, hogy a gazdasági ügyek tárgyalásánál tartsák meg azt a szokást, hogy a javaslatok 24 és 48 órával előbb beterjesztessenek a bizottságok tagjai elé. 8. Garbai Sándor elnök rámutat arra, hogy Weltner Jakab szerkesztő hétfőn délutánra együttes ülést javasolt a párt gazdasági és egyéb ügyeinek a letárgyalására. 7 Böhm Vilmos hadügyi népbiztos erre az ülésre a Népszava szerkesztőjén, Weltner Jakabon kívül meghívandónak tartja a Vörös Űjság szerkesztőjét, Jancsót, a Népszava Könyvkereskedésének vezetőjét, Péterffyt, 8 a Párttitkárságból Büchlert vagy valaki mást és Bíró Dezsőt. Bejelenti továbbá, hogy neki d holnap Bécsbe kell utazni. 9 A Kormányzótanács a pártvezetőségi ülést hétfőn délutánra összehívja. 10 9. e Böhm Vilmos hadügyi népbiztos előterjesztést tesz a Bécsben levő hadiözvegyek, -árvák és -rokkantak hadisegélyére vonatkozóan. Javasolja, hogy szóban forgó ezer családnak 300-300 koronát szavazzon meg a Kormányzótanács. A hadsegélyző hivatalból. 11 A Kormányzótanács az előterjesztéshez hozzájárul. d Ez után, zárójelben: „Böhmnek". e A 9. pont számozása az eredetiben hiányzik. 7 A javaslat a Forradalmi Kormányzótanács április 11-i ülésén (12. sz. jegyzó'könyv 4. pont) hangzott el. 8 Péterffy Zoltánról van szó. 9 Az út célja politikai és gazdasági tárgyalások folytatása, elsó'sorban hadianyag beszerzése volt. 10 A megbeszélésre április 14-én került sor, lásd a 14. sz. jegyzőkönyvet. 11 Az Országos Hadigondozó Hivatalról van szó, amit a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság rokkantügyi főcsoportjává szerveztek át. A határozatnak a gondoskodáson túl a Tanácsköztársaság bécsi propagandája szempontjából volt jelentősége.
