Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Amit Dovcsák és Lukács mondott, az összefügg az egész politikánkkal. Ö az optimizmust a falura és a pesszimizmust a városra nézve nem osztja. A városban fenyegetés nincs. Bizonyos fokig humoros, amit Varga mond, hogy ha a burzsoáziának segítünk eltenni negyven-ötvenezer koronát, akkor ők ezt az eldugott pénzüket politikai célokra fogják áldozni. (Rónai: és az antantnak szüksége van a mi pénzünkre!) Azt a gondolatot, hogy Olaszországban hadsereget fognak szervezni az ittlevő burzsoázia pénzéből, képtelen gondolatnak tartja. Ezt a feltevést meg nem okolt idegeskedés következményének tartja. Ellenben legkomolyabbnak tartja azt a veszedelmet, amely a vidéken előállhat, ha mi nem fogunk a vidéken igen okos politikát csinálni. Az a látvány, hogy a földdekrétumról szocialista és nem szocialista lapokban egyetlen egy cikk sem jelent meg, amely megmagyarázta volna, elrettentő látvány és mulasztás volt. Erről nem beszélnek az elvtársakkal, hanem arról beszélnek, hogy ha egy bolha köhög, az ellen offenzívát akarnak vezetni. Ha ezt kivitték volna a falvakba, nyert ügyünk lett volna. Meg kell szervezni egy olyan újságírást, amely megmagyarázza az embereknek, minél nagyobb tömegeknek, hogy mit csinál a Tanácsköztársaság. Emberek is vannak, de nincs szervezés. A másik dolog összefügg a vallási problémával. Az emberek nagy részét ellenünk uszítják. A jászberényi gyűlésen

2 3 olyan fenyegető volt a hangulat, hogy fegyverrel akartak az embereinkre rámenni és a papok védték meg őket. Az a jelszó, hogy a vallásunkat nem engedjük! Ez az a jelszó, amivel ellenünk a parasztságot felsorakoztatják. Ez eminenter politikai kérdés. Vállalhatjuk-e a radikális elemeink által reánk diktált módszert? Vállaljuk-e azt, amivel ellenünk ingereljük a parasztok tömegeit? Ha nem vállalhatjuk, ha inkább a radikálisabb elemek ellenzését vonjuk magunkra: erre is állásfoglalást kér. A párt egyik hivatalos lapja, a Vörös Újság nyíltan azt írja, hogy a vallást meg kell szüntetni és a templomokat kultúrcélokra kell lefoglalni.

24 (Nyisztor: Egy évig hagyjanak békét a vallásnak! Rónai: Aki ezt írta, az sem olvasta Buharint!)

25 Az ifjúmunkások ultimátumszerűén követelték . . .

e (Landler: Az én írásom ellenére!),

26 hogy az apácákat azonnal e

Eredetiben így. 33

A választások idején a vallás kérdésében kiadott rendelkezéseket félremagyarázva egyesek ellenséges propagandát fejtettek ki, a felzaklatott kedélyek lecsillapítására népgyűlést tartottak. Lásd: Szolnok megye 1918/19-ben. Szolnok, 1961. 49. o.; Jászberényi Újság, 1919. április 6. 3 4 Az utalás feltehetőleg a Vörös Újság, 1919. április 3-i számában Pokolba a csuhásokkal c. cikkre vonatkozik, amelyben többek között az egyház működésének megszüntetéséről esik szó, aí

Nikolaj Buharin szovjet-orosz hivatásos forradalmár, 1906-tól az OSZDMP tagja; 1911-1917 között emigrációban élt, 1917-ben az OK/b/P KB tagja, 1918-tól a Pravda szerkesztője. 1919 márciusában a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának tagja lett. Nikolaj Buharin: A kommunisták (bolsevikiek) programja (Bp. 1919) c. munkájának XVII. fejezetében foglalkozik a vallás kérdésével. 76

Landler Jenő: Egy mindnyájunkért, mindnyájan egyért (Bp. 1918. Szocialista agitációs iratok 20.) c. munkájában külön fejezetben foglalkozik a „Vallásosság - vallási szolidaritás" kérdésével.